Nem volt egyszerű élete az elmúlt évtizedekben a Dunaújvárosban található Dunaferrnek. Többször is olvasni lehetett róla, hogy a csőd szélén áll, hogy fizetés képtelenné vált a munkásai felé vagy éppen felszámolás alá került, de sorolhatnánk az egyre szürreálisabb eseményeket is. Ám a szocializmus ideje alatt csaknem az egyik legnagyobb munkáltatója volt hazánknak. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a Dunai Vasmű fontosabb, meghatározó eseményeit, ez a Dunaferr korkép.
Története 1949-ben kezdődik, ugyanis a szocialista iparosodás egyik demonstratív lépése volt a Dunai Vasművek alapítása. Az első egységét és az öntödét, 1951 novemberében avatták fel. Az 1960-as évek közepéig fokozatosan épült ki a teljes kohászati vertikum, ezzel a vaskohászat egyik meghatározó vállalata lett. Egyre szélesebb körben jelentek meg kohászati másodtermékek, név szerint, profilok, idomcsövek, radiátorok stb. Ám a főprofilját a közúti járművek gyártása, gépgyártás fejlesztés és a kőolajvezeték rendszerek kiépítése adta. Az acél termelés 1973-ra elérte az egymillió tonnát, majd a csúcsot 15 évvel később, 1988-ban érte el, másfél millió tonnás házi rekorddal. Foglalkoztatottsági csúcsa pedig 1971-ben volt a legmagasabb, ekkor 13 ezer embernek adott kenyeret a cég. 1983-ban nevet változtattak, ekkor lett a vállalat neve hivatalosan is Dunaferr. A rendszerváltás után, 1992 júliusában megalakult a Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. és körülötte a Dunaferr-csoport, ezzel az egyik legnagyobb magyar vállalkozássá nőtte ki magát. Profiljuk ekkora már az acélfeldolgozásra és a kapcsolódó szolgáltatásokra fókuszálódott, mindezek mellett, ezekre az időkre már Magyarország legnagyobb exportőrévé vált. 1996 szeptemberében a Dunaferr menedzsmentjét tömörítő Acél XXI Kft.-vel kötött vagyonkezelési szerződést, 2000 decemberében a többségi tulajdonos ÁPV felrúgta, és közölte: a cég privatizációja egyelőre nincs napirenden. Végül 2004-ben került a vállalat a Dombass Ipari Szövetség tulajdonába. Ekkor egy év alatt a vállalt háromszor is vezetőt cserélt.
A privatizáció baljós oldala
A Dunaferr számára akkor kezdődtek a nehezebb évek, amikor 2007-ben a Steelhold Ldt. vette át az uralmat a cég felett a Kundax AG-től. Előbbi cégről a későbbiekben kiderült, hogy egy ciprusi bejegyzésű offshore cég. 2020-ban a Dunaferr vezető jogásza azzal állt elő, hogy a Dunaferr-részvények 99,6 százaléka a Steelholdnál volt, és ebben a cégben a többség, 50 százalék plusz két szavazat az orosz állami külkereskedelmi banké, a Vnyesekonombanké volt, 25 százalék mínusz két szavazat pedig az ukrán illetőségű Szergej Tarutáé és Oleg Mkrtchané.
Az orosz bank úgy került képbe, hogy az IDS Dombass 2008-as válságba belerokkant és 2 millió dollár adósságot sikerült felhalmoznia a bank felé, ezáltal került orosz fennhatóság alá az IDS Dombass és vele együtt a Dunaferr is. Amikor a krími háború kitört árnyaltabbá vált a helyzet. A Vnyesekonombank szempontjából a bank egyik embere ezt leegyszerűsítve így érzékeltette: ukránok folyatják el az orosz Vnyesekonombank pénzét offshore cégeken keresztül.
2020 szeptemberében a szakszervezetek írtak egy segélykérő levelet, melyből kiderült, hogy óriási kereslet van az acél termékek iránt, mégis a Dunaferr csak 30 százalékos kapacitáson ketyeg, továbbá a vállalat fizetés képtelenné vállt, valamint több cég is kért ellene felszámolási eljárást, tartozások miatt. Ezen a ponton derült ki az is, hogy 2020 decemberétől formálisan csak két embernek volt mandátuma az igazgatóságban, abból is az egyik börtönben volt. Így csak Tatjana Taruta lehetett volna cselekevőképes, ő pedig egyedül nem hozhatott döntéseket, sőt a cégvezető mandátuma is lejárt addigra. Ez okból vált kérdésessé az is, hogy az addig a cégnél hozott döntések, érvényesek voltak-e.
Az akkori igazgatóság és a felügyelőbiztosság megbízása is lejárt 2020-ban, ám a részvényesek nem döntöttek tisztújításról. 2020 szeptemberében a Vnyesekonombank 3 igazgatósági tagja le is mondott, a Steelhold képviselője pedig nem jelent meg a közgyűlésen, ezáltal nem is tudtak képviselőt választani. Sőt az akkori kisebbségi tulajdonos Szergej Taruto nélkül - aki börtönben volt ez idő alatt – nem is tudtak volna döntést hozni.
500 emberrel mentek elfoglalni Dunaferrt
Ebben a helyzetben jelent meg a vállaltnál Mikó István, oldalán egy Habsburg felmenőkkel rendelkező férfival, valamint egy kisebb jogászcsapattal. Mikó válságmenedzserként érkezett, elmondása szerint a Steelhold Ltd. és a Vnyesekonombank megbízásából, ám a megbízói felhatalmazást hamisnak vélték. A férfi a későbbiekben visszatért, ekkor már kevésbé barátságos eszközökkel, ugyanis 500, a Dunaferr közleménye szerint, kopasz, borotvált, kimondottan militáris benyomást keltő férfiakból álló csoporttal készült elfoglalni az üzem területét. Ám rendőri intézkedés hatására a gyárfoglalás meghiúsult, de Mikó István még azzal fenyegetőzött, hogy újra visszatér 600-800 emberrel.
A cégbíróság elég sokáig szemet hunyt a Dunaferrben zajló események fölött, de ekkor már megelégelte a törvénytelen működést, összehívta a Dunaferr közgyűlését, hogy a cég legfőbb döntéshozó szerve megválassza a vezető testületek tagjait. Ha ez nem sikerült volna, például mert megint nem érkezik meg a Steelhold képviselője, a cégbíróság 90 napra felügyelőbiztost rendelt volna ki, ha pedig ezután sem állt volna helyre a rend, a Dunaferrt végső esetben eltiltották volna a további működéstől.
lex Dunaferr
2022 decemberében derült ki, hogy a gyár egyik kohója észszerű költségek mellett nem újraindítható, viszont a kisebb, kettes számú kohó újra indulhatott. Illetve tovább tetőzött a baj, ugyanis a Dunaferr ekkor már csak részben tudta fizetni munkásait, sőt később a teljes fizetési képtelenség is beállt. Nem sokkal később jelent meg egy jogszabály a kormány jóvoltából, amiben a következőek voltak olvashatóak:
„(1) A Ctv. 84. § (1) bekezdését azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy ha a cégbíróság hivatalból tudomást szerez arról, hogy a cég
a) több mint négyszáz napja nem tett eleget a számviteli törvény szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és
b) az utolsó letétbe helyezett éves beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a tízmilliárd forintot, a cégbíróság 3 munkanapon belül kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.
(2) A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
A jogszabály ráillett a hazai vasműre, mivel akkori utolsó beszámolója a 2019-es évről szólt, ezzel meghaladták a meghatározott 400 napot, illetve ár bevételük 288 milliárd forint volt 2019-ben, ami a 10 milliárdos határérték felett állt. A gyár képtelen volt fizetni dolgozóit és ellátni önmagát nyersanyaggal, továbbá a jogszabályban meghatározottak szerint, felszámolás alá is került a Dunaferr. Ekkor került a képbe az először indiai a Liberty Steel, akik 40 ezer tonna szenet biztosítottak a gyáróriásnak, annak érdekében, hogy fennmaradhasson. A kormány pedig 16 milliárd átmeneti segítséget nyújtott a vállalatnak, tulajdonképpen kölcsönadtak a cégnek, tették mindezt azért, hogy a Dunaferr ki tudja fizetni a munkásait és reorganizálni tudja magát.
Tiszta lappal
2023 júliusában volt hangos a sajtó attól, hogy az év elején felszámolási eljárás miatt eladó sorba kerülő Dunaferrt, megvásárolta az indiai Liberty Steel. A cég, mint említettük már decemberben segítségére sietett a Dunaferrnek, amikor a vállalt világszerte a legrosszabb állapotában volt. 5-en pályáztak egyébként a Dunnaferr megvételére a Liberty Steel mellett. Az ugyancsak indiai Vulcan Steel, az ukrán Metinvest, a svájci Trasteel Trading Holding és a magyar Tricen Property. Végül a két indiai szervezet között dőlt el a pályázat végkimenetele. A vásárlást követő napok sem teltek el nyugodtan a vállalat körül, mivel több cikk is arról szólt, hogy leállt a Dunaferr nagyolvasztója, ami, az egyébként nagyjából 4500 főt foglalkoztató cég, megközelítőleg 1000 emberének a munkáját érintette. Oka a leállásnak az volt, hogy a jelenlegi világpiaci árak mellett nem volt nyereséges a gyártás. Egy nappal később reagált ezekre a hírekre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, közleményükben kijelentették, hogy a Liberty Steel még nem gyakorolja a tulajdon jogokat, ezáltal a felszámoló, azaz az állam birtokolja ezeket a jogokat és ennek megfelelően is hozhat a céget érintő stratégiai döntéseket.
„A sajtóhírek félrevezetők voltak, hiszen a Liberty Steel Group jelenleg még nem gyakorol tulajdonosi jogokat a magyar vállalat felett. Az értékesítés folyamata nem zárult le teljesen, mivel az Európai Unió fúzió kontrollja jelenleg is zajlik és csak annak befejezését követően kerülnek átadásra a tulajdonosi jogok. Az eljárás végéig a felszámoló biztos gyakorolja a tulajdonosi jogokat és hozza meg a céget érintő stratégiai döntéseket”
– állt a minisztérium közleményében.
Kiemelt létfontossága van a Dunaferrnek
„Szembe kell nézni ugyanis a ténnyel, hogy a Dunaferr tovább működése ma egyszerre nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kérdés”
– olvasható a VG.hu cikkében.
A lap szerint, nemzetgazdasági szempontból nyilvánvaló ugyanis, hogy az országépítés és a mindennapokban az ország működtetése szempontjából sem lenne egy tartható állapot, hogy semmilyen érdemi vas- és acélipari alapanyag-termelés ne legyen hazánk területén.
Címlapkép: Getty Images