A 2010-2020 közötti időszak talán a hazai gazdaság legsikeresebb 10 éve volt – állítják sokan, akik azonban arról megfeledkeznek, hogy az egész régióban ugyanez a fellendülés zajlott le, és Magyarország is nagyjából az átlagos eredményt hozta a fejlődés terén - írja a Pénzcentrum.
A Pénzcentrum két korábbi jegybankelnököt kérdezett arról, mi a véleményük a jelenlegi gazdasági helyzetről, illetve hogy valóban lehet-e az elmúlt időszakot csodának nevezni. Surányi György és Bod Péter Ákos szerint sincsenek túl jó kilátásai a hazai gazdaságnak.
„Sose gondoltuk komolyan, de az utóbbi két év végképp arról szólt, hogy felejtsük el, hogy felzárkózunk Ausztriához! A cél immár nem leszakadni Romániáról. Azt is elfelejthetjük, hogy bárkinél a régióban jobban teljesítettünk volna a már említett 10 évben. Örömteli lenne, ha 2040-ben is azt mondanánk, hogy Magyarország továbbra is a régió átlagával tudott fejlődni, haladni, növekedni. De nagyon aggódom, hogy nem ez fog történni” - ezt Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője mondta még a múlt héten a Pénzcentrumnak. A szakember azt is hozzátette, hogy az elmúlt évek kapcsán nem beszélhetünk magyar, lengyel, szlovák vagy cseh gazdasági csodáról, sokkal inkább kelet-európai konjunktúra volt megfigyelhető. Az olcsó munkaerő, az EU tagság, a globális konjunktúra és ennek okán az összeszerelőüzemek idetelepülése lódította meg az egész régiót.
Az biztosan nem igaz, hogy magyar viszonylatban a 2010 és 2020 közötti évtized a legsikeresebb időszak lett volna. 1995 és 2001 között ugyanis, bár ez nem egy teljes évtized, uniós források nélkül mennyiségileg és szerkezetileg is összességében jobb volt a magyar gazdaság teljesítménye
- közölte Surányi György közgazdász.
Ebben a hat évben folyamatosan csökkent az infláció (8 százalékra), az államadósság mértéke 52 százalékra javult, az ország külső mérlege stabil volt, a nettó devizaadósság pedig csökkent. Emellett az ország hitelminősítése is folyamatosan javult (az alsó közepes BBB- fokozatról egészen az A, tehát a felső közepes fokozatig)
- folytatta.
Bod Péter Ákos szerint a 2004-es uniós belépésünket követően, illetve a románok, bolgárok és horvátok csatlakozása után is egy sor feladatot hozott az élet számunkra, melyeknek teljesítésében már nem olyan egyformák az eredmények.
Az euró bevezetési kötelezettségét Szlovénia, Szlovákia, majd a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) és Horvátország is teljesítette. Mi viszont belátható időn belül akkor sem tudnánk eleget tenni a belépési feltételeknek, ha a szándék meglenne rá
- közölte az egykori MNB-elnök.
A teljes cikket a Pénzcentrum oldalán olvashatjátok.
Címlapkép: Getty Images