Állami támogatás nélkül akkumulátort telepíteni egy napelemes rendszerhez az 5-36/70 forintos átvételi-fogyasztói árak mellett soha meg nem térülő beruházássá változtatja a rendszert. Ilyen feltételek mellett pedig kérdéses, hogy a napelemre épülő elektromos alapú fűtési rendszerek versenyképesek legyenek a gázzal.
A G7 szerint állami támogatással legfeljebb 4 kilowatt teljesítményű napelem lesz építhető, amely egy évben összesen átlagosan 4800 kilowattóra áramot fog megtermelni. Mivel ez a termelés szezonális, nyáron a háztartás sok áramot fog betáplálni, azaz 5 forintért eladni az áramcégnek, télen viszont sok áramot kell majd megvennie, 36/70 forintért.
Egy ekkora rendszer egy szép nyári napon jó esetben akár 25 kilowattóra áramot is meg fog termelni, és nagy eséllyel a háztartás ezt nem fogja teljesen még aznap felhasználni. A feleslegből meg lehet tölteni a 8 kilowattórás akkut, és ha még mindig marad, akkor el kell adni 5 forintért az áramcégnek. Ha a következő napon is termelődik 25 kilowattóra áram, akkor a tele lévő akkuba már nem lehet tenni, így azt a részt is el kell adni 5 forintért, és ez egészen addig így lesz, amíg több felhős nap alatt az akkumulátorból kiveszik az áramot.
Télen azonban egy ekkora rendszer még akkor sem fog 4-5 kilowattóránál több áramot termelni egy nap, ha ideálisak a körülmények, de ez inkább kivétel, a reális termelés 1-2 kilowattóra lesz. Ha napközben csekély a ház áramfogyasztása (mert a családtagok dolgoznak, iskolában vannak), akkor ennek egy része talán eltehető az akkumulátorba, de ha elektromos a fűtés, akkor ez villámgyorsan el fog fogyni este-éjszaka.
A lap számításai szerint így mindenképpen többletáramra lesz szükség a hálózatból, amelyet januárban még talán 30 forintért meg lehet venni, ám ahogy az év telik, a rezsikvóta is betelik, és már lehet, hogy márciusban, de az év végi hónapokban szinte biztosan 70 forintért kell majd a szükséges többletet megvásárolni.
Címlapkép: Getty Images