Hihetetlen, mennyiért melóznak a magyarok ebben a megyében: így változtak idén a fizetések

Békés vármegyéről leginkább a hungarikumként ismert és kedvelt csabai kolbász, a gyulai várfürdő, a békésszentandrási kézműves sörök jutnak az eszünkbe, de amellett, hogy Magyarország egyik fő éléskamrája a vidék, számít, nem mindenben áll jól a terület, az országban például itt keresnek a legkevesebbet a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg után. De nézzük a pontos számadatokat.

Folyamatosan csökken a lakosság, házasodni sincs nagy kedv

Békés vármegye lakónépessége 2023. január 1-jén 314 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján. A népesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökkent.

2023 I. negyedévében a születések száma 26%-kal nőtt, a halálozások száma viszont 7,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 696 gyermek jött világra, és 1471 fő hunyt el. A születések száma itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 775 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét. Ez a veszteség 25%-kal alacsonyabb volt, mint a 2022. I. negyedévi.

A házasodási kedv mérséklődött: 2023. január–márciusban 253 pár kötött házasságot, 18%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. A házasságkötések visszaesése itt volt a legenyhébb.

A munkanélküliek száma meghaladja itt az országos átlagot

2023 I. negyedévében Békés vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 3,3 ezer fővel kevesebben, 138 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 11 ezer fős száma 0,6 ezer fővel volt több a 2022. I. negyedévihez képest. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 2,7 ezer fővel mérséklődött, az aktivitási arány 75,2%-ot tett ki.

A foglalkoztatási ráta is csökkent a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 0,5 százalékponttal 69,9%-ra az egy évvel korábbihoz képest. A ráta kisebb volt, mint az országos átlag.

A munkanélküliségi ráta emelkedett, az egy évvel korábbi 6,5%-ról 7,1%-ra. Az arány meghaladta az országos átlagot.

49 ezer fő volt gazdaságilag inaktív, számuk 1,4%-kal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Országosan 3,1%-os csökkenés következett be.

2023-ban ennyit keresnek a magyarok átlagosan

2023 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 546 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 363 ezer forintot tett ki.

Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek a legkevesebbet (az országos átlagnál csaknem negyedével többet, illetve annak héttizedét). A területi különbségek csökkentek egy évvel korábbihoz viszonyítva, amelynek alakulására jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 555 ezer, a nettó átlagkereset 369 ezer forintra nőtt.

A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 11%-kal múlták felül az egy évvel korábbit. Mindenütt emelkedtek a keresetek, a növekedés mértéke Nógrád vármegyében és Budapesten volt a legkisebb (7,1 illetve 7,6%), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (20%).

Az egy évvel korábbihoz képest 1,5%-kal többen, átlagosan 3 millió 654 ezren álltak alkalmazásban a hazai székhelyű munkáltatóknál. A létszám Békés és Jász-Nagykun Szolnok vármegyében csökkent (egyaránt 0,5%-kal), Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében stagnált, a többi vármegyében és a fővárosban emelkedett. A legnagyobb növekedés Komárom-Esztergom és Pest vármegyét jellemezte, 6,0, illetve 3,6%.

Így alakultak idén a fizetések a megyében

2023 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 0,5%-kal kevesebben, átlagosan 85 ezren álltak alkalmazásban a Békés vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak hattizedét foglalkoztató versenyszférát 0,6%-os létszámnövekedés jellemezte, a költségvetési intézményeknél ezzel szemben 4,5%-kal csökkent az alkalmazottak száma.

A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben az egyéb szolgáltatásban dolgozók létszáma bővült, 17%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 0,4%-kal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 11%-kal 272 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája.

A nettó keresetek a versenyszférában 20%-kal, 274 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 3,5%-kal, 278 ezer forintra csökkentek. A bővülés ellenére az alkalmazottak 25%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.

Egyre több beruházás éri el ezt a vidéket

Békés egyike azon nyolc vármegyének, ahol a beruházások 2023. I. negyedévi volumene meghaladta az előző év azonos időszakit: az itt székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége 17%-kal bővült. A beruházások volumene a feldolgozóiparban 62%-kal emelkedett, míg a másik, jelentős arányt képviselő mezőgazdaságban 15%-kal visszaesett.

Az országos teljesítményérték 1,9%-át, 40 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a Békés vármegyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek, amely a vármegyék és a főváros rangsorában a 13. helyet jelenti. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 26%-kal részesedtek (az országos érték 42%).

Az egy lakosra jutó teljesítményérték az országos átlag 57%-a, 128 ezer forint volt.

A források 33%-át a feldolgozóiparban használták fel, nagyrészt a gép, gépi berendezés gyártása területen. A tárgyieszköz-befektetések 28%-a a vármegye gazdaságában jelentős szerepet játszó mezőgazdaságban valósult meg.

Az országos trendhez képest nőtt az épületberuházás

Az országos trendtől eltérően Békés vármegyében az épületberuházások volumene kissé, 4,5%-kal emelkedett. A gép- és járműberuházások volumene egyharmadával nőtt, elsősorban a feldolgozóiparban megvalósított beszerzéseknek köszönhetően.

2023. I. negyedévben a Békés vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – érdemben nem változott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos 7,5%-os csökkenéssel szemben – alig változott (+0,1%) az egy évvel korábbihoz képest.

A termelés stagnálása mögött a kibocsátás nagyobb részét (67%-át) adó épületépítések 7,3%-os volumennövekedése, és az egyéb építmények építésének 12%-os csökkenése állt.

A termelési érték alapján a vármegye építőipari vállalkozásainak súlya érdemben nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 2023. I. negyedévben az országos kibocsátás 1,9%-át adták.

A Békés vármegyei székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (57,0 ezer forint) az országos átlag kevesebb, mint 60%-ának felelt meg.

Csökkent a lakásépítési kedv a megyében

2023. I. negyedévben az új szerződések és az időszak végi rendelésállomány volumene – a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt – egyaránt csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A március végi 11,5 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 44%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, amit elsősorban az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések csökkenése okozott.

A 2020. évi, tízéves csúcsot követően egyre kevesebb lakás épült Békés vármegyében. Ez a tendencia folytatódott 2023 I. negyedévében is: rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, az országos szintű csökkenéssel párhuzamosan egy évvel korábbi 13-ról 11-re csökkent az épített lakások száma (ennél kevesebb csak Nógrádban volt). 6 lakást Békéscsabán, 4-et a többi városban, egyet pedig községben vettek használatba, egyik településkategóriában sem volt érdemi változás az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vármegyében épített lakások lakónépességre vetített száma nem érte el az országos átlag 10%-át, amely a főváros és a vármegyék alkotta rangsorban a Nógrád vármegyéé után a második legalacsonyabb volt.

Az új lakások átlagos alapterülete (98 m²) kissé meghaladta az országos átlagot (95 m²), a 11-ből 6 lakás épült 4 vagy annál több szobával.

A 2020-as visszaesés után évről évre élénkült Békésben a lakásépítési hajlandóság, 2023 I. negyedévében azonban rendkívül alacsony szintre csökkent.

Az ekkor kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (27) az egy évvel korábbi kevesebb mint felére esett vissza. Utoljára hét évvel ezelőtt volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítési szándék.

Jól teljesít a turizmus a számok szerint

Békés vármegyében a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, 2023 I. negyedévében a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 5,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, így ez a vármegye azon hat közé tartozott a főváros mellett, ahol bővülés következett be.

Ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyeken márciusban már csökkent a vendégéjszakák száma, a magán- és egyéb szálláshelyeken pedig februárban is. Előbbi szállástípusokban a 2023. I. negyedévi forgalom (104 ezer éjszaka) 5,9, utóbbiakban (40 ezer éjszaka) 4,7%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

A vármegye turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák többségét (több mint hattizedét) a Gyulai járásban regisztrálták, itt 5,9%-kal nőtt a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest.

A vendégéjszakák több mint héttizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 9,6%-kal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 81%-kal nőtt. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Románia és Ukrajna volt a legjelentősebb.

A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása több turisztikai szálláshelyet bezárásra vagy a tevékenysége felfüggesztésére kényszerített. 2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek száma (69) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (73 egység), a bennük található férőhelyeké (6900) viszont lényegében nem változott. A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata csökkent, 453 üzemelt 4700 férőhellyel.

Statisztikai régió: Dél-Alföld

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el, az ország egyötödét teszi ki. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.

A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

Békés vármegye

Békés megye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka. A tudomány szerelmesei pedig felkereshetik a nagyszénási Kiss György Csillagdát. Békés megye fürdőkben is gazdag: Gyopárosfürdő, Gyulai Várfürdő vagy a Nagyszénási Parkfürdő, hogy csak párat említsünk.

Az új turisztikai térség: Gyula és térsége

A turisztikai térség megközelíthetőségének megkönnyítése, mind Budapest, mind Románia felől új turisztikai folyosókat nyit meg, amelyek a következő években jelentős turisztikai potenciálnövekedést biztosítanak Gyula és Békéscsaba számára.

Az elmúlt évek lezárult és még folyamatban lévő fejlesztései (Szabadkígyós, Munkácsy negyed stb.) kiváló kiegészítő turisztikai termékeket biztosítanak a térség márkaprofiljának középpontjában álló gyógyfürdőnek.Az egyedi, kulturális és fürdőélmény összekapcsolása elősegítheti a vendégszám növelését a számos (a szenior korosztály, valamint a kisgyermekes családok, fiatalok és diákcsoportok) célcsoport vonatkozásában. Mind Gyulán, mind pedig Békéscsabán évente több, országos jelentőségű, utazási motivációt biztosító fesztivált is tartanak, amelyek ugyancsak fontos szerepet játszanak a térség turisztikai kínálatában

- írja az MTÜ.

Gyula

Gyulán már a török időkben is virágzott a fürdőkultúra, és legtöbben ma is a gyógyvizek és gyógykezelések miatt érkeznek a történelmi fürdővárosba. A város kulturális látnivalókban is bővelkedik: érdemes felkeresni a központját, betérni a múzeumokba, tájházakba, templomokba, majd csatlakozni valamelyik fesztivál forgatagához, és megkóstolni a számos helyi finomságot.

Békéscsaba

Innen mindössze 17 km-re található Békéscsaba, ahol Munkácsy Mihály egyedülálló öröksége, valamint további látnivalók és programok várják. A környező falvak takaros utcáin sétálgatva pedig az igazi, semmihez sem fogható vidéki hangulatot lehet átélni. Gyula és Békéscsaba a Körösök völgyében, az Alföld déli részén fekszik, mely különleges báját vadregényes folyópartjainak és erdőinek, valamint kellemes, szinte egész évben napsütéses klímájának köszönheti.

Itt az is kiderül, mi a különbség a híres gyulai és a csabai kolbász között, valamint a lehető legautentikusabb közegben, a legszakavatottabb készítők termékeit kóstolhatjuk meg.

A dél-alföldi régió turisztikai erősségei és lehetőségei

• Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai. melyre hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki
• A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik
• Az országos átlagnál magasabb itt a napsütéses órák száma, és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb régiója
• A régió kulturális értékei kimagaslóak (az épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények és programok)
• Szegeden (de részben a régió más városaiban is) kiépült a konferenciaturizmus infrastruktúrája
• A régió egészére jellemző a tanyás településszerkezet (ez jó alapot biztosít a falusi-tanyai turizmus fejlesztésének)
• A régió gazdag nemzetiségi tradíciókkal rendelkezik (román szlovák, szerb, horvát, székely)
• Az interregionális együttműködés növekedése (a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió)
• A növekvő Európai Uniós források a területfejlesztésben, vidékfejlesztésben és a turizmusban
• Növekvő nemzetközi és hazai érdeklődés a gyógyturizmus és az ún. wellness és fitness turizmus iránt
• A regionális szerveződéssel - mind tartalmában, mind minőségében - növekszik a régió turisztikai programkínálata

Jelentősen csökkent a közúti balesetek száma

2023 I. negyedévében 82 baleset következett be Békés vármegye útjain, ami az országosnak 3,0%-a volt. Számuk az országos csökkenésnél (2,0%) nagyobb mértékben, 15%-kal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

A balesetek kimenetele kedvezőbbé vált. 2023 I. negyedévében 26 végződött súlyos, 54 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 7,1, az utóbbiaké 17%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (2) 1-gyel csökkent, arányuk az összes balesetből 2,4% volt, az országosnál (3,8%) kisebb.

Az összes baleset 72%-át személygépkocsival okozták, a kerékpár és a motorkerékpár részesedése 15, illetve 1,2% volt. A balesetek túlnyomó része, 98%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően az elsőbbség meg nem adása (az összes baleset 46%-a) és a sebesség nem megfelelő megválasztása (26%) miatt.

2023 I. negyedévében 6 balesetnél, az összes baleset 7,3%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot, ami az országosnál (6,9%) magasabb arány. A balesetekben megsérültek száma (102) a balesetek számánál kevésbé (13%-kal), csökkent és az országban megsérültek 2,8%-át tette ki.

Címlapkép: Getty Images