Körülbelül 1200 embernek adna munkát, és előreláthatólag 2-3 évet venne igénybe a Börzsönyben lévő aranybánya termelésének fokozatos beindítása – mondta a Hello Vidék megkeresésére Varga István, a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója. A beruházással elmondása szerint a világ leggazdagabb arany- és ezüstbányarendszere épülhetne ki Magyarországon. A szakember azt is elárulta, hogy a Bakony és a Mecsek is bővelkedhet az értékes nyersanyagokban.
Grandiózus tervekkel repítenék a világ élvonalába hazánkat
Öt évnyi kutató munka után most készül el az a műszaki tudományos dokumentáció a Bányahatóság részére, amely tartalmazza a koncessziós kutatási műszaki üzemi tervet a Börzsönyben.
A bányászati mélyfúrási eredmények szerint a területen termésarany és termésezüst található, melynek kinyerése vizes mosási technológiával lehetséges, cián felhasználás nem kell, amit az EU betiltott
– hívta fel a figyelmet lapunknak Varga István.
A szakember szerint a kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv (MÜT) benyújtása és annak elfogadása után a Bányahatóság koncessziós bányászati jog kiírását teszi lehetővé egy nemzetközi tenderen közzé téve. Aki pedig megnyeri a koncessziót, az kapja meg a Börzsöny hegység aranybánya nyitási lehetőségét. A koncessziós díj nagyságrendje: 50 - 100 millió euró lehet, a beruházás I. Ütemének összege pedig 500 millió euró. A tervezésre és engedélyezésre 1,5 - 2 év, a generálkivitelezésre 1,5-2 év kell, ami azt jelenti, hogy mindent összevetve 5 év múlva nyílhatna meg a bánya.
Ha a kutatást be tudjuk fejezni - a Bányahatóság engedélyével - akkor bizonyítani tudjuk, hogy a Börzsöny hegységben van a világ legnagyobb arany lelőhelye.
– emelte ki.
A mérnök-közgazdász Varga István vezeti azt a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft.-t, amely mint a projekt tulajdonosa, őrzi az auditált kutatások dokumentumait. A szakember 2006 óta foglalkozik bányászati kérdésekkel, a Hun Kft.-t 2018-ban alapította, kifejezetten a börzsönyi kutatásokra. A hitelesítési folyamat szerint ezer tonna arany és szintén ezer tonna ezüst fekszik a hegység 150 méteres mélységében, értéke 59 milliárd euró. Csak összehasonlításképpen: a Magyar Nemzeti Bank aranykészlete 100 tonna.
Ötletekből nincs hiány
Mint, ahogy arról korábban beszámoltunk alaposan felkavarta az állóvizet Varga István magyar milliárdos vállalkozónak az ötlete, aki több évtized után újra megnyitná a Börzsönyben található aranybányát. A Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa szerint az 500 méteres mélység mintegy 9000 tonna aranyat és 9000 tonna ezüstöt rejthet. Varga István úgy véli, ha a kitermelés megindul, azzal 500 milliárd euró értékű aranyat nyerhetnének ki a földből, amiből a magyar államadósság mellett még egy megyényi terület vételárát is kifizethetnék.
Varga István lapunknak elmondta, hogy a fúrási magmintákat Kanadában és Szlovákiában auditált bányászati laborokban minősítették. Méréseik alapján Rózsabányán 65 gramm/tonna arany és ezüst dúsulást, Nagyirtáspusztán 250 - 500 gramm/tonna arany dúsulást igazoltak, ami világviszonylatban is kiemelkedő kutatási eredmény.
Szabadalmunk alapján a nem védett területről - önkormányzati területekről - indított lejt aknákkal közelítenénk meg a föld alatt kiképzett 2500 négyzetméteres bányászati feldolgozó üzemet és ott történik a bányászat és a kibányászott nemesfémeket tartalmazó kőzetek robotok által történt 1-1,5 mm méretre történő törése
– folytatta tovább.
A letört arany és ezüst tartalmú kőzetek a lejt aknán keresztül - a föld alatt - ipari szállítószalagon kerülnének a Márianosztrán a föld alá süllyesztett feldolgozó üzembe szeparálásra, aranymosásra és banki kokillákba történő öntésre.
Mint mondja, a Georadar-Geoszkenner kutatások során a NASA 7 műholdjának összehangolt mérései után megállapították, hogy a Börzsöny hegységben a Nagyírtáspuszta - Rózsabánya régióban 500 méteres kutatási mélységig nagyságrendben ezer tonna arany, ezer tonna ezüst van.
A koncessziós bányászati jog elnyerése után 35 év + 50 százalékkal történő hosszabbítási lehetőség után 42 és fél év alatt 9000 tonna aranyat és 9000 tonna termés ezüstöt lehetne kitermelni
- tette hozzá Varga István
Több száz embernek adnának munkát
Ami magát a programban érintett régiót illeti, a Nagybörzsöny, Perőcsény, Kurucpatak, Nagyirtáspuszta, Kóspallag és Márianosztra által határolt területről beszélünk, amely fokozott természetvédelmi védettség alatt áll. Őserdővé minősítették a hatóságok. A Hun Kft.-nek azonban kutatási engedélye van a területre, hiszen amit tesz vagy tenne, semmilyen mértékben sem károsítja a felszínt. A leendő feldolgozóüzem is 64 méter mélységben működne, a víz föld alatti vezetéken érkezne a Dunából és az Ipolyból az arany és az ezüst kimosásához, majd oda is kerülne vissza.
A Hun Kft. rajzasztalán már megszülettek a kitermelés konkrét tervei. Legfontosabb elemük az, hogy minden munka a föld alatt folyna. A feltárás, a kinyerés és a tisztítás is, képletesen szólva már csak a kész arany- és ezüstrudak jönnének fel a felszínre. A rendszer és a hozzá tartozó technológia levédett világszabadalom. A készleteket egy magyar találmánnyal, az úgynevezett müontomográffal kutatnák fel a szakemberek, a műszer egyébként szintén védett szabadalom.
A bányászathoz szükséges szakembereket a Pest Vármegyei Régióból, az elmúlt években bezárt bányáiból elbocsátott dolgozóiból kívánnák toborozni. A tervek szerint a régióban 150- 200 családi házat építenének fel a dolgozóknak. Varga István szerint nemcsak a Börzsöny rendelkezik értékes nyersanyagokkal, hatalmas urán készlet van a Mecsekben, de a Bakony is óriási bauxit forrásokkal rendelkezik, melyből timföld, majd alumínium és titán nyerhető ki.
A vörösiszap tárolók tartalmaznak vasoxidokat, magnetitet, és titánt, amit nagy nyereséggel ki lehetne nyerni
- zárta a kutatási igazgató.
Címlapkép: Getty Images