Számos tényezőn múlik a jövő év az agráriumban, a pozitív trend pedig azért is fontos lenne, mert két rossz évet még kibírnak a szereplők, de hármat már nehezen – mondta Hollósi Dávid az Agrárszektornak. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint üzleti kérdések, így a kamatszintek, a gabona- és inputanyagárak alakulása dönti el, hogy merre halad tovább az éles trendfordulót átélő hazai agrárium. Kedvezőtlen esetben sem számít csődhullámra, ám a koncentráció erőteljesen felgyorsulhat 2024-ben. Pozitívum ugyanakkor, hogy az állattartás hosszú idő után jó évet zárhat, sőt, egy felívelő időszak elé nézhet a következő években.
A tavalyi kihívások után 2023 sem tekinthető normál, nyugodt évnek az agráriumban, számos tényező a szokásostól kirívóan eltérően alakul. Mi a végső mérleg? Hogyan látja az MBH Bank Agrárcentruma az idei évet a mezőgazdaság egészében?
Olyan évet élünk, amely bizonyos szempontból hosszú időszak után egy éles trendfordulót jelent. Elértünk oda, hogy a szántóföldi növénytermesztés már a második éve szenved.
Az első évben alapvetően az aszály okozta a problémát, valamint a magas inputköltségek. Most pedig alapvetően a fő probléma az alacsony terményárak miatt okozta jövedelemcsökkenés. Nem jövedelemkiesésről van szó, hanem a jövedelem eltűnéséről ebből az ágazatból. Ez intő jel. Hosszú évek nyugodt gazdálkodása után jelenleg nincsenek beruházások az ágazatban. Ennek több oka van, a magas kamatszint, a pályázatok hiánya és az általános bizonytalanság. A pályázati lehetőségek periodicitásából adódó probléma már jövőre megoldódni látszik az új KAP stratégiai terv indulásával.
A gazdasági várakozások nem túl optimisták. Ki mer beruházni egy olyan környezetben, ahol nem tudható, hogy mit hoz a jövő, magas a finanszírozás költsége, és még támogatást sem lehet hozzá lehívni? Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a mezőgazdasági hosszú lejáratú hitelek aránya várhatóan hosszú idő után csökkenni fog, nem pedig növekedni.
A pénzügyi eredmények elmaradása mögött pedig az áll, hogy bizonytalanná vált a jövő. Ez tovább erősíti azt a trendfordulót, amely szerintünk koncentrációt fog hozni. Rövidtávon még nem számolunk ezzel, de középtávon már igen. Egyszerre megnövekedtek azok az üzemméretek, minimum méretek, amely mellett eredményt lehet termelni, és ez az év erre erőteljesen rávilágított.
Pozitívum azért akad a mostani, borús összképben?
Ami a jó hír mostanában, hogy az állattenyésztőknek, nagyon bízom benne, egy kedvező időszak következhet, amely konjunktúrát vetíthet előre a következő évekre. Náluk látjuk azt, hogy a pénzüknél vannak. Az következik ebből, hogy minél közelebb áll egy szereplő az élelmiszerfogyasztóhoz a termékláncban, annál jobb és simább környezetben tud dolgozni.
Ez az élelmiszeriparra is igaz valamilyen szinten. Egy évvel ezelőtt joggal tartottuk attól, hogy bedőléshullámok indulhatnak meg ezen a területen, elsősorban a húsiparban és a tejiparban, amelyek nem mondhatók igazán kompetitívnek.
Ehhez képest most azt látom, hogy bár csökken a magyar termékek aránya a boltokban, de mintha az állattenyésztés és az élelmiszeripar a helyzethez képest még elég stabil képet mutatna.
Agrárfinanszírozási oldalról mindezekből mi következik? Milyen termékeket keresnek a partnerek jelenleg?
A finanszírozásban, mint említettem, beruházás lényegében nincs, a forgóeszközt viszont biztosítani kell, de közel sem olyan mértékben, mint ahogy korábban vártuk. Tavaly azt mondtam, hogy 600-800 milliárd forintot kellene belepumpálni az ágazatba. Ennek csak egy része történt meg banki oldalról, és ez többek között annak is köszönhető, hogy - és ez már november végén világosan látható - a magas kamatok miatt nem kérnek a termelők a pénzből.
Ha a forgóeszközök kiadásain spórolnak a termelők, abból nem következik az, hogy a következő év eredményei gyengébbek lesznek? Nem indul el egy kedvezőtlen spirál?
Úgy látom, a szereplők racionalizálnak, megfontoltabb döntéseket hoznak, mint az olcsó pénz korszakában. Az olcsó hitelek idején néha irreális beruházásokba kezdtek, vagy túlkapacitásokat építettek. Azt a földet is megvették, ami igazából befektetési célú volt, illetve ki merem mondani: több nagyobb ügyfélnél láttuk azt, hogy konkrétan arbitráltak az olcsó hitellel. Aki még olcsón tudott banki forrást bevonni a cégébe, nem akarta feltétlenül a termelésben felhasználni, hanem betéti, illetve befektetési termékeken keresztül keresett pénzt. Ilyen is van. Összességében tehát volt egy része ennek a pénznek, ami nem dolgozott igazából a gazdaságban, így nem is hiányzik a napi termelésből annyira. Ha csökkenni kezdenek a kamatok, ez az egyszerű lehetőség megszűnik.
A teljes interjú az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép: Getty Images