Európában még száz éve a kipusztulás fenyegette a hódokat, melyek megmentését hatalmas figyelem övezte. Az akció mára mondhatni túl jól sikerült, hiszen a védett állatok már Magyarország számos területén felbukkantak szép számmal. A baj csak az, hogy ezek a hatalmas szőrgombócok gyakran több milliós károkat tudnak okozni: fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és a lakóterületeken is komoly károkat okoznak. A hód-helyzet megoldását a településvezetők, a vízügyesek, a gazdálkodók és a biológusok is sürgetik, ám a döntéshozók egyelőre nem kapkodják el a megoldást.
Az Agrárszektor írt arról korábban, hogy a vízi rágcsálók különösen a vízügynek okoznak fejtörést, de a halágazat is érintett, ahogy agrárgazdálkodók, sőt települések önkormányzatai is. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) pontokba is szedte a vízügyesek fő problémáit:
- Fák megrágása: ez elsősorban anyagi kár, elviselhető probléma.
- Csatornák, patakok mentén a fák kidöntése: a mederbe döntött fa vízfolyásgátló akadályt képez, többlet fenntartást generál.
- Üregek, járatok építése a partoldalba: az üregek beszakadása miatt a gépi fenntartás ellehetetlenül, a fenntartó gépekben jelentős kár keletkezik, baleset- és életveszélyes.
- Gátépítés a folyómederben: közvetlen vízkárveszélyt okoz, ugyanis a mederbe épített gát visszaduzzasztja a vizet, így árvizek levonulásakor kiöntés keletkezik. Másrészt a mederbe épített gát felgyorsítja a hódgát fölötti meder feliszapolódását, ami jelentős többlet fenntartási költséget okoz.
- Üregek, járatok építése a víztartó depóniákban, árvízvédelmi töltésekben: Közvetlen árvízveszélyt okoz, ugyanis a járatok, üregek csökkentok a gát állékonyságát, így ez az állapot könnyen töltésszakadáshoz vezethet, veszélyeztetve a mentett oldali területeket (bel- és külterületet egyaránt).
A portál megkeresésére a Belügyminisztérium elmondta,
évente átlagosan 100-200 millió forint az a helyreállítási érték, ami visszavezethető a hódfajok tömegesebb megjelenésére.
A korábbi években a rendszeres zavarásra még elvándoroltak a hódok egy-egy konfliktusos helyről, de ez mára az állomány megnövekedésével egyre kevésbé jellemző. A hódok azonban nem csak a vízügynek okoznak problémát, hanem a gazdálkodóknak is, de azt már nem lehet tudni, egészen pontosan mekkorát.
Sürgető a helyzet, de valóban ez lenne a megoldás?
Nemrég az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy hatszáz hód kilövésére adott engedélyt a kormányhivatal Győr-Moson-Sopron megyében. Az országban ott a legnagyobb a hódállomány, és sok gondot okoznak. Fákat döntenek ki, torlaszokat építenek a vizeken, árvízvédelmi töltéseket fúrnak meg. A szakértő azt mondja: máskor is adtak már ki hasonló engedélyt, de korábban 20-30 példány elejtése már megoldást hozott.
Egyre több területen bukkannak fel hódok
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű kárt okoztak a hódok a Szikrai Holt-Tiszán, az Alpári Holtág területén, valamint a lakiteleki Tőzegbányánál is. Egyesek szerint a vízi állatok tevékenysége nagy mértékben akadályozta és veszélyeztette a horgászást a területeken. A helyiek ötletesen oldották meg a problémát, bár sokunk számára talán meglepő módon használták fel a kilőtt egyedeket:
Tiszaalpáron az először kilőtt hódból pörköltet készítettek. Aki evett belőle azt mondta, hogy a húsa hasonlít a borjú, vagy a bárányéhoz.
A tatai Öreg-tó partján is rendszeresen látnak hódokat, legutóbb vidóra is vettek egy péládnyt:
Tapolcán piacozni indult egy hód, bár elsőre macskának nézték. Ahogy azt korábban írtuk, április 21-én, a kora hajnali szürkületben Róth László, tapolcai piacfelügyelő alig akart hinni a szemének. Először egy nagyobb termetű macskának, kicsit közelebbről már inkább borznak nézte az állatot, de végül kiderült, hogy egy hód ücsörög a városi piac bejáratánál.
A piacfelügyelő nagyon meglepődött, aztán hívta a 112-t. A helyszínre két rendőr érkezett ki, közösen oldották meg a helyzetet: rátettek egy zöldséges ládát az állatra, majd egy vastag kartonpapírt csúsztattak a láda alá. Az így befogott védett rágcsálót beemelték Róth László autójába, majd levitték a déli elkerülő nagyparkolójához, ahol a közeli patakparton szabadon engedték a vizes élőhelyhez szokott állatot. Az elmondások szerint a hód mindvégig szelíden viselte az „útbaigazítást”, kimondottan barátságosan viselkedett, majd a szabadon engedést követően békésen elúszott a Balaton irányába.
Hódok, mindenhol!
A szakemberek létrehoztak egy felületet, ahol bárki jelölheti, ha hódot vagy annak nyomait észlelte. A HódTérképre eddig 619 feltöltés érkezett. A megfigyelések főként Magyarország területéről származnak. Hódgátak jelenlétéről 132 esetben kaptak jelzést, hód általi elárasztásról 48 esetben számoltak be.
Létrejött egy segítő, informáló oldal is, mely a hódok életnyomait mutatja be a hodterkep.hu közösségi hódmonitorozó program adatközlőinek. Itt olyan érdekes információkat találunk, mint például: milyen nyomokról ismerhetjük fel a hódokat. Hogy néz ki a hódvár, hódgát és a kotorékbejáratok. De számos más érdekességet is olvashatunk a hódokról.
Van remény arra, hogy a hódok is boldogan élhetnek?
2023. március 18-án került sor a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt Önkormányzati Pályázati Programjának részeként a „Hódok által biztosított vízmegtartás és konfliktuskezelés a perőcsényi hordalékfogónál” című projekt fő eseményére, a hordalékfogó gátjának állagjavítását és védelmét célzó akcióra. A perőcsényi víztározóhoz kapcsolódó hordalékfogó gátjára (egészen pontosan a gát árapasztó bukójára) 2021-ben építettek gátat a hódok. A hódgát jelentősen megemelte a hordalékfogó vízszintjét, hozzájárulva a hatékonyabb vízmegtartáshoz és egy értékes vizesélőhely kialakulásához, ugyanakkor a hódok járatásási tevékenysége, valamint a megnövekedett víztömeg nyomása szükségessé tette a gát állagjavítását és védelmét.
Az egésznapos akcióban és az előkészületekben 32 fő vett részt: fejlesztéspolitikai, vízügyi és természetvédelmi szakemberek, a pályázati program fő támogatóinak képviselői, a perőcsényi önkormányzat munkatársai és helyi önkéntesek.
Az akció során a növényzetmentesítést, valamint a korábbi hódjáratok tömítését követően a gáttest víz felőli oldalán 128 méter hosszban, nagyrészt víz alatti felületre horganyzott drótfonatot fektettünk és rögzítettünk. Ennek célja megakadályozni, hogy a hódok további járatokat ássanak a földgátba. A korábbi járatok tömítésének köszönhetően a gáttesten belüli vízátfolyás megszűnt.
Magyarországon elsőként, a hódok érdekét is nézték
Magyarországon ez az első olyan ember-hód konfliktuskezelési projekt, amely a hódgátaknak és a hódok tevékenységeinek köszönhető természetes vízmegtartást és egy vizesélőhely fennmaradását szolgálja, méghozzá egy mesterséges, vízügyi létesítményben. A projekt jó mintát szolgáltat a vízgyűjtő-szemléletű problémamegoldásra, továbbá arra, hogy a hódgátak megszüntetése, a hódok eltávolítása helyett gyakran célravezetőbb és meg is valósítható a valamennyi érdekelt fél számára előnyös egymás mellett élés.
A szakmákon átívelő, helyi közösségekre építő, integráltan több ágazati problémára reagáló beavatkozások jelenthetnek valóban fenntartható, adaptív megoldásokat: az árvízi biztonság mellett kiemelten fontos figyelembe venni olyan szempontokat is, mint az aszály hatásainak mérséklése, a felszín alatti vizek mennyiségének, minőségének, a vízfolyások alaphozamának, valamint a terület mikroklímájának és biológiai sokféleségének védelme.
Éppen ezért, az akciót egyben szakmai konzultációs napnak is szánták: az akció vízmérnök, geológus-talajmechanikai szakember és hódszakértő irányításával zajlott, a kivitelezés módszereit a résztvevők ugyanakkor közösen dolgozták ki és ültették át a gyakorlatba.
Mivel projektünk kísérleti jellegű, ezért fontosnak tartjuk az alkalmazott módszerek hatékonyságának nyomon követését, monitoringozását, elemzését, illetve további szakmai egyeztetések szervezését. Emellett fontosnak tartjuk a projektünk tapasztalatainak megosztását, valamint az elért eredmények széles körű disszeminációját, elősegítve ezáltal az ember-hód konfliktusok hatékony kezelését hazánkban
- hívták fel a figyelmet az akció szervezői.
A területen a Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány évek óta folyamatos monitoring-tevékenységet végez, amit a pályázati programnak köszönhetően újabb vadkamerák segítenek. A vadkamerák rendkívül hasznos információkat szolgáltatnak a területen élő hódok létszámáról, tevékenységeiről, valamint a hódok tájátalakító tevékenységének köszönhetően a biodiverzitás növekedéséről is. A pályázati program keretében rövidesen sor kerül a gáttest füvesítésére, illetve egy természetvédelmi információs tábla elhelyezésére is.
Címlapkép: Getty Images