A magyar mezőgazdaság nincs olyan rossz helyzetben, mint sokan hiszik. Ha a rendszerváltás utáni időszakot is nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy még ahhoz képest is sokkal jobb helyzetben van - erről Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója beszélt az Agrárszektornak.
Az elmúlt tíz évben a magyar mezőgazdaság költségarányos jövedelmezősége igen jó mutatókkal bírt, vagy éppen a területarányos jövedelem, vagyis az egy hektárra eső jövedelem is igen magas számokat mutatott. Ez azonban az elmúlt két évben megváltozott: az energiaárak elmozdulása, illetve részben ebből kifolyólag az inputárak emelkedése miatt.
Emellett nem szabad megfeledkeznünk a tavalyi aszályos időszakról sem. Most egyébként ott tartunk, hogy a terményárak a 2021-es szintre korrigáltak vissza - mondta Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektornak.
A szakember szerint globális szinten látni kell, hogy a 2023-ra átjövő készletek, illetve az idei betakarítású termények volumene meghaladja a 2022-es szintet. Emellett hatást gyakorol az árakra az is, hogy a fekete-tengeri kikötőkből nem tud feljönni a termény tengeri úton, és nem találja meg a célországait, mint a korábbi években. Ezek mind hatással voltak és vannak arra, hogy a terményárak hol tartanak.
Ettől nem kell nagyon megijedni, mert látható, hogy az érintett országokban, például Ukrajnában már alacsonyabb szinten vannak a terménykészletek, mint az előző két évben. A háború miatt kieső területek miatt a termelés volumene is csökkent, tehát az ukránok sem tudnak már annyi terményt exportpiacra bocsátani, mint korábban
- tette hozzá Szabó Levente.
A vezérigazgató szerint bizalomra ad okot, hogy valahol majd a keresleti meg a kínálati görbe metszeni fogja egymást, és akkor kialakul egy árszint, amely árszinten az ármozgás nem lesz annyira volatilis, mint az elmúlt két évben.
A teljes interjút itt tudod elolvasni.
Címlapkép: Getty Images