Kiderült, miért keresnek ilyen keveset a magyarok: enélkül búcsút inthetsz a magas fizetésnek

A Pénzcentrum a hét elején megjelenő cikkében arról számolt be, hogy a tavalyi évben bevezetett felsőoktatási törvénymódostásnak milyen hatásai lehetnek a fiatalok nyelvtudására, és már akkor, az interjú végén kikérték Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnökének véleményét is arról, hogy mit gondol, ha valaki nyelvtudás nélkül áll neki az álláskeresésnek.

Akkor elmondta, hogy azért lehet látni egy erős tendenciát abban, hogy elvárják a nyelvtudást, de azt is kiemelte, hogy véleménye szerint sokan a munka során tanulnak bele az idegen nyelvbe (jellemzően angol). Szóval, ha nem is kezd jó tudással valaki, a munkakörhöz szükséges tudást elsajátítja. Majd arra is kitértek, hogy ez igen megosztó téma, mert sokan képviselik azt a narratívát, hogy például egy óvónőnek mi értelme, hogy beszél angolul vagy németül, vagy bármilyen más idegen nyelven. Erre akkor Rozgonyi Zoltán ezt mondta:

Azt gondolom, hogy negatív hatása inkább azokban a szakmákban fog jelentkezni [a nyelvvizsga mentességnek], ahol nem olyan nyilvánvaló ez a követelmény. Például az óvónők, hát minek kell egy óvónőnek nyelvtudás? [..] Miközben ez hosszabb távon bosszulja meg magát, mert ugye akkor, hogyha a kisgyerekeknek esélye se lesz arra, hogy valamiféle idegen nyelvi találkozása legyen azalatt a pár év alatt, amíg oviban van, tehát például énekelgessenek angolul vagy németül valami dalocskát, játszanak karácsony előtt valamit angolul, németül. Az sem baj, hogyha nem igazán érti, de legalább találkozik vele

- mondta akkor a szakértő. A mostani cikkben a Pénzcentrum diákszervezeteket kérdett meg arról, hogy mit gondolnak a nyelvtudás megléte mennyire jelentős az elhelyezkedés és a későbbi munkaerőpiaci boldogulásukban a munkavállalóknak.

Elhelyezkedés

Nem kérdés, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon egyre inkább alapelvárássá vált az idegen nyelv ismerete

- kezdte Mind-Diák Szövetkezet elnöke, Göbl Róbert.

Ha munka, akkor egy igen kardinális témakör az elhelyezkedés kérdése. A legtöbb munkahelyről azért tudható, hogy elvárja a nyelvtudást, ha nem is magát a nyelvvizsgát, de azt, hogy legalább boldogulás szintjén értesse meg magát a jelentkező (jellemzően angolul). A szövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyek esetén nem is jellemzően magának a nyelvvizsga bizonyítványnak a megléte a leghangsúlyosabb, hanem maga a tudás. Ezért a legtöbb munkahelyen szerves része már az állásinterjúnak az angol beszélgetés.

A nyelvvizsga bemutatásához az esetek többségében jelenleg sem ragaszkodnak a munkáltatók. Ami releváns számukra az az aktív nyelvtudás, amely az interjúk/előszűrések során mindig tesztelésre kerül

– magyarázta Göbl Róbert.

Valamint azt is hozzátette, hogy ez azért is nagyon fontos, mert sokan már a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésével úgy érzik, hogy nem kell fejleszteni a nyelvtudását, miközben az oklevél az nem feltétlen garancia a jó és stabil nyelvtudásra.

A nyelvvizsga, mint dokumentum nem fog mentőövként szolgálni a munkavállalónak, ha nem tud helytállni és a kihívásnak eleget tenni, mert legközelebb nagy valószínűséggel már nem ő fogja kapni a felkérést

- tette hozzá a Mind-Diák szövetkezet elnöke. Ugyanakkor Lovas Liza, az ATLASZ Csoport üzletágvezetője amellett, hogy hasonlóan vélekedett a témában, kiemelte, hogy a munkabérben is lehet látni különbséget a nyelvtudás nélkül és nyelvtudással állást vállalók között.

Nem mellesleg különbségek vannak az órabérek alakulásában is a nyelvismeretek miatt. Amennyiben egy gyakornok szeretne releváns szakmai gyakorlatot, amit a későbbiekben tud kamatoztatni és egy összetettbe pozíciót szeretne megpályázni, azt látjuk, hogy jelenleg elengedhetetlen legalább az angol nyelv használata

– fejtette ki Lovas Liza.

Nyelvtudás a fizikai munkákhoz?

Ahogy azt már a bevezetőben Rozgonyi Zoltántól idézték, sokakban felmerül a kérdés, hogy egyes pozíciókhoz minek nyelvvizsga vagy nyelvtudás. Így megkérdezték a szervezeteket, hogy mit látnak, milyen olyan munkák vannak, amelyek nem feltétlen írnak elő nyelvtudásra feltételt.

Nagy tévedés azt gondolni, hogy csak a nagyobb multiknál, SSC-knél [Shared Service Center – szolgáltató szektor] elvárt a nyelvtudás, mint azt, hogy egy kisebb méretű kkv-ban [kis- és középvállalkozások] nem is lesz rá szükség

- fejtette ki Göbl Róbert. Majd hozzátette azt, hogy azért is tartják a munkáltatók fontos szempontnak, mert hosszabb távra gondolkodnak. Ha valakit felvesznek nyelvtudás nélkül az mind a cég fejlődését, de a saját feljebb lépési lehetőségeit is csökkenti a munkavállalóknak.

Hiszen lehet, hogy jelen pillanatban olyan helyzetben van egy munkavállaló, hogy kiválóan helytáll nyelvismeret nélkül is az állásában, azonban hosszú távon jelentős hátrány érheti, ha például a cég fejlődésével, akár nemzetközi együttműködések révén már igény mutatkozik a nyelvtudásra. Ekkor fennáll az „üvegplafon” veszélye: hiába a több évtizedes szakmai tapasztalat és elkötelezettség, a nyelvtudás hiánya könnyen okozhat megrekedést egy karrierben

- magyarázta a Mind-Diák elnöke. Arra a kérdésre, hogy látnak-e esélyt arra, hogy a felsőoktatási törvénymódosítás hatására csökkentenek az elvárásikon azt a választ kapták, hogy

Ez pozíciótól függ, de alapvetően nem látunk rá sok esélyt se a fizikai, se a szellemi munkakörökben. Ahol csak középszinten és írásban kell használni az idegen nyelvet, ott elég lehet egy felületes tudás is, és ebben nagy segítségül szolgálnak a különböző fordítóprogramok és felületek, illetve a mesterséges intelligencia alapú eszközök is. Ahol viszont szóban is alkalmazni kell a nyelvtudást (például egy külföldi csapat, más országok kiszolgálása esetén), ott elengedhetetlen a magabiztos nyelvismeret

- ismertette válaszát a Mind-Diák szervezet.

A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images