2022-ben az aszályos év, valamint a novemberben az erre a zöldségre is kiterjesztett árstop nem tett jót a magyar burgonyának. Az idei év elején a boltok - ahogy korábban is - import termékkel töltötték fel a polcaikat, és ez egészen az első koranyári termésig így is maradt. Sajnos azonban az idei év se lett jobb, az időjárás, a károsítók és az egyre szigorodó elvárások komoly kihívás elé állították a hazai termelőket. Ezen hatások összessége azonban azzal is jár, hogy a burgonya termőterülete évről évre csökken, és ez a tendencia nem idén fog megfordulni.
Ahogy az Agrárszektor írja, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 2022-ben például 199,2 ezer tonna burgonya termett, mintegy 17%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a csökkenés 2023-ban is folytatódott: ekkor ugyanis 5,83 ezer hektárról 161,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be.
A KSH adatai szerint a burgonya (vetőburgonya nélkül) behozatala 13%-kal 38,2 ezer tonnára csökkent 2023. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, ahonnan 22%-kal kevesebb, 21,2 ezer tonna burgonya érkezett. Hollandiából 18%-kal több, 5,55 ezer tonna burgonyát szállítottak hazánkba. A burgonya kivitele 28%-kal 2,73 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb célpiac Románia volt, ahová a tavalyinál 18%-kal kevesebbet, 931 tonnát vittek ki, valamint Horvátország, ahová viszont 78%-kal nőtt a kivitel, ami így elérte a 705 tonnát.
Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense is arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy a burgonya termőterülete idén tovább csökkent, a kereskedelmének pedig nem tesz jót a jelenleg érvényben lévő árszabályozás. A szakember hozzátette: a termelőknek az időjárás, a drága növényvédő szerek, vetőgumók, energiaárak és az egyre szigorodó elvárások is kihívást jelentenek, így ha nem hoz fordulatot az ágazatban egy célzott támogatás, tovább szűkülhet a krumpli vetésterülete.
A statisztikák alapján a termőterület csökkenése idén is folytatódott, ez a folyamat azonban nem most kezdődött. Több termelő állt át más növény, például hagyma-, vagy káposztafélék termesztésére. Az aszály, a kedvezőtlen időjárás csak az egyik ok volt, amiért tavaly, illetve idén gyengébb lett a termés. A másik fontos tényező a talaj kellő nedvesség hiánya okozta drótférgesség és a burgonya más betegségei, mint a fusarium fertőzés vagy a foltosodás, melyek ellen egyre kevesebb eszközük van védekezni a termelőknek. Ugyanakkor minél kevesebb vegyszert lehet alkalmazni a termesztés során, annál kevésbé tudnak megfelelni a minőségi elvárásoknak is az bolti értékesítésben
- mondta el Kulich Éva.
Mi várható még? Arról többet olvashatunk az Agrárszektor cikkében, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images