A probléma gyökere, hogy évente 21 milliárd forintnyi terményt esznek meg a vadak, de csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a hazai vadásztársaságok a gazdálkodóknak- írta a Népszava.
Bár Magyarországon egyre több a vadász, a vadak elszaporodtak és egyre nagyobb mezőgazdasági kárt okoznak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elhatároszta céget alapít, hogy bevasalja a pénzt a vadásztársaságoktól. Évente 21 milliárd forint kárról lehet szó, amelynek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak - írta cikkében a Népszava.
A vadkárok kifizettetése eddig nem volt túlságosan hatékony, a peres ügyek pedig elhúzódtak. Győrffy Balázs, a NAK elnöke egy november végi konferencián azt mondta, hogy ha oda kerül az ügy, akkor a kamara által létrehozott cég lesz a peres fél, amely előzetesen már átvállalta a követelést a károsulttól. Azt a lap kérdésére nem árulták, hogy miből finanszírozzák ezt a költséget.
A lap szerint
az elmúlt 20 évben évről-évre egyre nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása.
Az elmúlt fél év században az öt nagyvad – a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók, továbbá a muflonok – száma az ötszörösére nőtt, annak ellenére, hogy napjainkban már évente tizenhétszer több nagyvadat lőnek ki átlagban, mint az 1960-as években.
A gazdák számításai szerint legalább 700 ezer tonnányi termést esznek meg a vadak évente. Ráadásul az éves országos vadkár még a kimutatott statisztikáknál is jóval magasabb lehet, a gazdák jelentős része ugyanis nem kér kártérítést: vagy nem akar vesződni az eljárással, vagy nem szívesen konfrontálódik helyben a vadászokkal, illetve nem szeretne végeláthatatlan pereskedést a nyakába.
A Népszava cikke szerint azonban jó néhány vadásztársaság „le fog térdepelni”, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását, és a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében
Címlapkép: Getty Images