Akárcsak 2022-ben, úgy a még súlyosabb 2023-as infláció is az alacsony jövedelemmel rendelkező magyar háztartásokat és a nyugdíjasokat sújtotta leginkább. Ahogy a Pénzcentrum írja, eközben a legmagasabb jövedelemmel rendelkező családok kevésbé érezték meg a pokoli drágulást. Legdurvábban az élelmiszer-, és a háztartási energiaárak nőttek, ezek nagyon mélyre nyúltak a lakosság pénztárcáiban. Ehhez képest a ruházati termékek kevésbé, míg a tartós fogyasztási cikkek jócskán aláadtak a drágulásból. A portál most annak járt utána, mekkora sokként érte hazánk különböző rétegeit a 2023-ban is tomboló infláció.
Mint azt a portál megfogalmazta:
a legfrissebb összesített adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon a nyugdíjasoknak drágult leginkább az életük 2023-ban.
Az ő átlagos inflációjuk ugyanis 18,3 százalék volt 2023-ban, miközben az országos átlagos infláció 17,6 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak az átlagnál még 0,7 százalékponttal magasabb inflációval kellett megküzdeniük 2023-ban. Ugyancsak rájárt a rúd az alacsony jövedelmű háztartásokra is, az ő éves inflációjuk is magasabb volt ugyanis, mint az átlagnak. Egészen pontosan 18,1 százalékos.
Mindez azt mutatja, hogy a 2023-as drágulás a két leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportot sújtotta leginkább, a legszegényebbeket és az idősöket. Ezzel szemben, a közepes jövedelmű, a magas jövedelmű, de még a 3 vagy több gyermekes háztartások esetében is az országos átlagos inflációtól elmaradt a drágulásuk. A közepes jövedelműeknek ugyanis 17,7-es, a magas jövedelműeknek 17,1-es, míg a 3 vagy több gyermekes háztartásoknak 17,3 százalékos volt az inflációjuk 2023-ban.
Az adatok tehát azt mutatják, hogy legkevésbé pont a leggazdagabbakat sújtotta a tavalyi évben tapasztalható átlagos drágulás.
Az adatokat elemezve érdemes azt is megemlíteni, hogy 2022-ben is nagyon hasonló volt a helyzet. Akkor az éves, országos drágulás mértéke 14,5 százalékos volt, ehhez képest az alacsony jövedelmű háztartások és a nyugdíjasok háztartásoké holtversenyben 15,2 százalékpontos volt. A különbség tehát akkor is 0,7 százalékpontos volt, és emellett a tavalyelőtti évben is a magas jövedelműek úszták meg leginkább, az ő éves átlagos inflációjuk 13,8 százalékos volt. Két éve már tehát, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint 30 év egyik legsúlyosabb inflációs válsága a legszegényebbeket és a nyugdíjasokat sújtja leginkább, és a leggazdagabbakat legkevésbé.
Mi történt a boltokban, mi történt a szolgálatátósokkal? Hogyan változtak az árak havi léptékben? Erről még többet ide kattintva olvashatunk.
Címlapkép: Getty Images