Sokakban felmerülhet, mégis mi értelme van az olyan kis értékű érméknek, mint amilyenek az 5, 10, 20 és 50 forintosok?! A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy milyen érvek szólnak ezeknek az érméknek a megtartása mellett.
Lassan 16 év telt el azóta, hogy 2008. február 29-én bevonták az 1 és 2 forintos érméket Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori kommunikációja szerint a döntést egyszerű gazdaságossági szempontok indokolták – a 2000-es évek második felére egyszerűen már nem érte meg legyártani ezeket az érméket, hiszen míg a névértékük értelemszerűen csak 1, illetve 2 forint volt, addig az előállításuk már 2-6 forintba került - jegyezte meg cikkében a Pénzcentrum.
A lap ebből kiindulva az MNB-nél rákérdezett arra, hogy mi értelme van, ilyen inflációs környezetben az 5, 10, 20 és 50 érméknek? Megéri még forgalomban tartani őket?
Az MNB hatályos készpénz-stratégiájában a jelenlegi érmecímlet-struktúra megtartásáról döntött a Monetáris Tanács. Az 5, 10, 20 és 50 forintos érmék használatának forgalmi adatai azt mutatják, hogy egyik érmecímlet bevonására sincs szükség a közeljövőben. Az elmúlt években a legkisebb érmecímlet, az 5 forintos aránya a forgalomban lévő érmék összetételében nem változott, több mint egy évtizede stabilan 33 százalék körüli. Az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban, nem figyelhető meg a forgalomból történő kicsapódás (ahogy ez az 1 és 2 forintosok bevonása előtt történt) ezért jelenleg nincs napirenden sem 5 forintos, sem pedig az ennél nagyobb címletek bevonása
– árulta el az MNB.
Mindebből pedig az is következik, hogy az 5 forintosoknál nagyobb értékű érmék kivonását sem tartja indokoltnak a jegybank. Emellett még az is kiderült, hogyha a legkisebb érmecímletekhez nem is, de a bankjegycímletekhez már hozzá kellene nyúlnia az MNB-nek, hiszen
akár már a 100 ezer forintos címlet bevezetése is indokolt lehetne.
A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images