A magas kamatkörnyezetnek és a reálbérek csökkenésének köszönhetően 2023 a legkevésbé sem nevezhető a jelzáloghitelezés évének – tavaly mindössze 594,8 milliárd forintnyi új lakáshitel került kihelyezésre, szemben a 2022-es 1 195,3 milliárd forinttal. A visszaesés tehát igen látványos, bő 50 százalékos.
Ahogy a portál írja, ami biztosan látszik az az, hogy a magyar lakosságot csupán az állami támogatások, kedvezményes hitelek képesek az új ingatlanok vásárlása, építése felé terelni.
Nem is várható változás?
Mint írják, jelen tudásuk szerint várható, hogy a 2024-es év is 2023-hoz fog hasonlítani, legalábbis a kihelyezésre kerülő jelzáloghitelek hitelcéljainak részarányai tekintetében. Jelenleg ugyanis nincsenek olyan állami támogatások, programok kilátásban, mint például az NHP Zöld Otthon Program. Ezek nélkül pedig láttuk, hogy a nem használt lakás vásárlására felvett jelzáloghitelek részaránya jellemzően 40 százalék alatti. A portál megkeresésére Futó Péter, a Portfolio.hu ingatlanpiaci szakértője is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem vár lényeges változást a piacon.
024. január 1-től elérhető a CSOK Plusz, ám az új konstrukciót nem kimondottan az új lakásokra találták ki, ráadásul az is igaz, hogy az új támogatási formával kevesebben tudnak élni, mint a korábbi CSOK-kal. Mindezek következtében idén várhatóan a tavalyinál is kevesebb új lakás fog épülni. Fordulat talán jövőre jöhet, amennyiben tovább tud csökkenni az infláció és a kamatkörnyezet
– árulta el Futó Péter.
Mi a helyzet most a jelzáloghitelek terén? Milyen változást mutatnak a legfrissebb adatok? Hogyan használhatók ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek? Erről és még több hasznos infóról a Pénzcentrum teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images