Aki ébren volt februárban, az biztosan észrevette, hogy még a szokásosnál is enyhébb volt a hónap, sorra dőltek meg a melegrekordok nem csak hazánkban, egész Európában. Ez nem csak a szervezetünket, a természet megszokott rendjét, de gazdaságot is befolyásolja, például az alpesi síterepek életét az oda érkező turisták által. Most a Pénzcentrum cikkében szakértők, turisztikai szakemberek segítségével járták körbe a globális felmelegedés jelenségét, hatásait, a megoldási lehetőségeket, de szóba kerülnek az hegyvidéki ingatlanok, és a magyar hüttemunkások lehetőségeire is kitértek.
Az emelkedő hőmérséklet és a hóhiány komoly veszélyt jelent a síturizmusra. Számos alpesi régióban a síelés fontos gazdasági bevételi forrás, és az éghajlatváltozás a turizmustól függő desztinációkban jelentős kockázatnak számít.
Míg a globális átlaghőmérséklet az 1880 és 2015 közötti időszakban körülbelül 1 °C-os felmelegedést mutatott, addig az Alpok egyes térségeiben a felmelegedés 2,5 °C-os is lehetett - áll a 2021-ben megjelent, A síturizmus sebezhetősége a belső éghajlati változékonysággal és az éghajlatváltozással szemben a svájci Alpokban című tanulmányban. A legelső tudományos leiratok, amelyek az éghajlatváltozás turizmusra gyakorolt hatásait vázolták, már az 1980-as évek végén és az 1990-es évek közepén jelentek meg.
A 2000-es évek óta a technikai hóágyúzás fontos alkalmazkodási stratégiává vált a globális felmelegedéssel és az éghajlati változékonysággal szemben - folytatja a fent idézett tanulmány. Megállapították, hogy a technológia jelentősen csökkentheti az éghajlatváltozás téli turizmusra gyakorolt hatásait. Ez persze nem biztos, hogy tényleg így van.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon harmadára csökkent a síelésre alkalmas téli hóvastagság a magasabban fekvő területeken az elmúlt 60 évben, a legerősebb negatív változás az Északi-középhegységben észlelhető. Csak a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, azonnali és jelentős kibocsátás-csökkentést jelentő forgatókönyv követése esetén van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi vagy akár 2000 előtti átlagos gyakorisága megmaradjon hazánkban, későbbi cselekvés esetén a század második felében nullához közelítő átlagos éves értékekre készülhetünk.
Mi lehet a megoldás? Mit tehet, aki a hegyekben tervez vállalkozást nyitni, ingatlant vásárolni? Erre és még több kérdésre is választ kapunk a Pénzcentrum teljes cikkében, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images