A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta. A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János, botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A gyűjteményes jelleggel telepített lombos fák, örökzöldek, cserjék és évelők mellett a kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók, pirítógyökér, sőt megcsodálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa is. Jelentős értéket képviselnek az orchideafajok, valamint látható a kertben a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Hogyan alakult az arborétum sorsa? Mivel várják a látogatókat manapság? A HelloVidék kérdéseire Komlós Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának marketing és kommunikációs menedzsere.
HelloVidék: Hogyan hatott az elmúlt évek gazdasági változása az arborétumra?
Komlós Attila: A fenntartáshoz szükséges eszközök, energiaárak emelkedése miatt a fenntartás költségei is emelkedtek. A gazdasági változások a látogatószámban nem éreztették hatásukat.
HelloVidék: Mit lehet tudni a látogatottságról?
Komlós Attila: Az éves látogatottság nagyságrendileg 3500 fő. Ez a szám 2020-ban a COVID miatt elrendelt bezárás miatt 2800 főre esett vissza. 2023-ban a megvalósult fejlesztéseknek, valamint az erre alapozva meghirdetett új programoknak köszönhetően megközelítőleg 4000 főre emelkedett a látogatószám. Ezek az adatok csak a belépőjegyet váltók számát mutatják, az arborétumban megvalósult programok, idegenvezetések, környezeti nevelési foglalkozások résztvevőit nem tartalmazza. Utóbbi létszám évente nagyságrendileg 1000-1500 főt tesz ki.
HelloVidék: Gazdaságilag milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? Kellett árat emelni a belépőkön?
Komlós Attila: A belépőjegy árak csekély mértékben emelkedtek 2023-ban. Azt megelőzően több év óta egységesen 500 Ft volt a belépődíj, 2023-tól a felnőtt belépő 700 Ft, a diák, nyugdíjas, kedvezményes jegy maradt 500 Ft/fő.
HelloVidék: Ki látja el az arborétum gondozását, hogy zajlanak ezek a munkálatok?
Komlós Attila: A kertben az örökzöld és lombhullató fásszárú növényeken túl számos lágyszárú faj is megtalálható. Az arborétumot 4 fő gondozza folyamatosan, három kertész, illetve egy gondnok, továbbá a látogatók kezelésével, ajándéktárgy árusítással kapcsolatos feladatokat tovább egy fő szolgálja. Éves terv alapján, a növények fejlődési folyamatához igazodva történik a munkavégzés, a kert gondozása. A szükséges karbantartások elvégzése, a sétautak takarítása folyamatos. Az arborétumban madáretetés is zajlik a téli időszakban. Mindezen túl, a területen több madárodú valamint egy denevérodú is található, ezekkel kapcsolatban folyamatos kutatómunka is zajlik.
HelloVidék: Mekkora összegbe kerül az arborétum fenntartása?
Komlós Attila: A fenntartási költségek nehezen számszerűsíthetők. Az arborétum fenntartása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság sokrétű feladatai közé illesztve helyezkedik el. A működtetésében közreműködő alkalmazottak közül több kolléga munkaköre más feladatokra is kiterjed. Az arborétum botanikai, kultúrtörténeti, eszmei értéke messze meghaladja a fenntartással kapcsolatos összegek nagyságát.
HelloVidék: Mire számíthat a látogató, ha meglátogatja az arborétumot? Milyen növényfajokkal találkozhatunk, mit érdemes mindenképp szemügyre venni? Vannak esetleg vezetett séták? Egyéb kikapcsolódási lehetőségek?
Komlós Attila: Az Arborétum névadója az alapító Pintér János (1879-1933) pécsi banktisztviselő, aki a népszerű kirándulóhely, a Tettye közvetlen szomszédságában álló villaépülete környezetében az 1920-as évek közepén fogott a növénytelepítési munkálatokba. Szentimentális tájképi kertet hozott létre, amelyben a főként örökzöld növények mellett mesterséges várrom, fa pavilon, két vízmedence, valamint több szobor is megtalálható. A gyűjteményes jelleggel telepített lombos fák, örökzöldek, cserjék és évelők mellett a kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók, pirítógyökér, sőt megcsodálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa is. Jelentős értéket képviselnek az orchideafajok, valamint látható a kertben a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. Előre meghirdetett programjainkkal minden korosztályt megszólítunk: a kínálat az óvodás sétáktól a tematikus szakvezetéseken és természetismereti foglalkozásokon át a kulturális-művészeti eseményekig terjedően széles skálán mozog. A programokat a Tettye Oktatási Központ környezeti nevelői, oktatói, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagjai tartják. A Tettye Oktatási Központ minősített környezeti nevelési programjai közül számos a Pintér-kert Arborétumban kerül lebonyolításra.
HelloVidék: Milyen sikerekről, pozitív változásokról tudnak beszámolni az elmúlt időszakot illetően? Illetve, milyen terveik vannak az idei évre?
Komlós Attila: 2023-ban a „Hidden Landscapes” elnevezésű Interreg projekt keretében az Arborétum területén álló egyik épület funkcióváltásával elkészült a Mecsek kiállítás, amelyben a látogatók egy audiovizuális installáció segítségével átfogó képet kaphatnak a Mecsek természeti és kultúrtörténeti értékeiről, valamint a legfontosabb kirándulási célpontokról. Akadálymentesített illemhely létesült, továbbá új információs táblák kerültek kihelyezésre az arborétum történetéről, élővilágáról. A látogatók okostelefon alkalmazás segítségével a kertben megtalálható növények közül 50 faj fényképes ismertetését tanulmányozhatják, lényegre törő ismertetést olvashatnak a névadó Pintér Jánosról, valamint az arborétum történetéről és főbb jellemzőiről. Az ingyenesen letölthető alkalmazás magyar és angol nyelven érhető el. A Pintér-kert Arborétum 2024. január 13-án megkapta a Made in Pécs Nívódíjat. Az idei évben céljaink az arborétum folyamatos gondozása és karbantartása, valamint az éves programnaptárban szereplő események megvalósítása.
Címlapkép: Getty Images