A Turizmus Konjunktúra Index januárban növekedést mutatott az egy évvel korábbi mutatókhoz képest mind a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás illetve az egyéb turisztikai szektor területén, ezzel javítva a turisztikai cégek várakozásait. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének adatai szerint a turisztikai cégek 63%-a működési költségek növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan, e költségnövekedés átlagosan 22%-ot tett ki. A cégek 56%-a számolt be szolgáltatási árainak növekedéséről az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan. Az áremelkedés átlagosan 11%-ot tett ki. Vagyis a működési költségek és a szolgáltatási árak emelkedése közötti olló januárban kissé nyílt. A következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 53%-a növekedést, 15%-uk pedig visszaesést vár a vendégéjszakák számában (a többiek nem várnak változást). De hogyan látják az elmúlt évet a szakemberek? Milyen sikerek vagy nehézségek övezték a vidéki, illetve a falusi turizmust? Erről beszélgettünk Frankó Pállal, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnökével.
HelloVidék: Hogyan befolyásolta a falusi turizmust a járványhelyzet? Milyen nehézségekkel kellett, hogy szembenézzen az ágazat?
Frankó Pál: A járványhelyzet jelentős hatással volt a falusi turizmusra, ami váratlan helyzet elé állította a turisztikai szolgáltatókat, beleértve a falusi szálláshely-szolgáltatókat is. A szálláshelyek számára a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció nyújtott jelentős segítséget, amely során a vidéki magán- és egyéb szálláshelyek szobánként legfeljebb egy millió forint támogatást is kaptak. Ez a könnyű pályázati folyamat lehetőséget biztosított a már piacon lévő szálláshelyek számára, ami történelmi jelentőségű mérföldkő volt a magán-és egyéb szálláshely szektor számára. Ennek eredményeként a szálláshely-szolgáltatók képesek voltak fejlesztéseket végrehajtani és új eszközöket beszerezni a vendégek nélküli időszakban. A falusi turizmus szereplőinek alkalmazkodniuk kellett a helyzet változásaihoz, és új stratégiákat kellett kidolgozniuk a biztonságos vendégfogadás és a bevétel fenntartása érdekében. Ebben az online marketing és a helyi közösségi kezdeményezések támogatása játszottak kiemelkedő szerepet. Keresleti oldalról nézve a COVID utáni időszakban a vendégek motivációját vizsgálva, az általános utazási szokások változásának hatására a belföldi úticélok felértékelődtek. A vendégek felfedezték a vidéki Magyarország értékeit, és gyakran választottak belföldi úticélokat is. Ez a trend jelentős lehetőségeket kínált és jelenleg is kínál a falusi turizmus fejlődéséhez és a vendégforgalom élénküléshez.
HelloVidék: Mit tapasztalnak most? A kialakult gazdasági helyzet, a magas infláció, miként befolyásolja a tevékenységüket?
Frankó Pál: A kialakult gazdasági helyzet és a magas infláció leginkább a mindennapos működést érintette markánsan. A magas infláció következtében jelentősen növekedtek a működési költségek, melyben az energiaárak különösen magas tételt tettek ki. Sok falusi szálláshely a költségek csökkentése érdekében időszakos üzemeltetésre tért át, hogy optimalizálja az energiaárak miatti pénzügyi kiesést. Stratégiai szempontból minden szálláshelynek végig kellett gondolnia 2024 elején, hogy árakban tudja-e tartani a korábbi színvonalat, vagy esetleg további áremelkedést kell végeznie a fenntartható működéshez. A kialakult gazdasági helyzet miatt a turisták vásárlóereje kismértékben, de csökkent. Mivel a falusi turizmusnak nem kiemelt szegmense a külföldi vendégek, így az árfolyamváltozásból eredő előnyöket nem tudtuk jól realizálni. Ezért a helyi piaci viszonyokhoz kell alkalmazkodni és esetleg alternatív stratégiákat kell kidolgozni a bevétel megtartása és a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A versenyképesség megőrzése érdekében fontos az innováció és a piaci differenciálás. Ez lehetőséget teremt új termékek és szolgáltatások bevezetésére, valamint a vendégélmény folyamatos javítására, ami segíthet a versenytársak előtt maradni a piaci versenyben.
HelloVidék: Mit lehet elmondani az országos képről? Hová utaztak a legtöbben az elmúlt évben?
Frankó Pál: Falusi szálláshelyekkel az országban mindenhol lehet találkozni. Legyen az fürdő közeli szálláshely vagy éppen egy-egy nagyobb attrakció melletti helyszín, vagy akár egy túraútvonal mentén elhelyezkedő szálláshely. Kiemelt fogadóterületnek minősülnek az aprófalvas települések, ahol rengeteg kisebb kapacitású szálláshely helyezkedik el. Az ország minden pontján kiváló ajánlatokkal lehet találkozni. A Szövetségünk tulajdonában lévő napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegyek területi elhelyezkedése is jól mutatja, hogy az ország összes területén megtalálhatók a legmagasabb komfortfokozatú szálláshelyek. A kiemelt turisztikai térségekben, mint a Balaton és a Velencei-tó környéke, valamint a Dunakanyar és a környező vidékek kiemelkedtek a látogatott területek között.
HelloVidék: Mely látványosságok, turisztikai attrakciók, helyek vonzották leginkább a magyarokat?
Frankó Pál: Továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a természetközeli attrakciók, mely sok esetben az egynapos látogatások célpontjai. Ezen felül a kulturális attrakciók, helyi rendezvények és fesztiválok 2023-ban is keresettek voltak. Falusi turizmus keretében kiemelkednek a komplex kínálattal rendelkező szálláshelyek és attrakciók a kínálatból. A jó házigazda és annak személye még mindig a falusi turizmus sikertényezője. Azon szálláshelyek, ahol okosan kialakított a termék, és a helyi értékekre alapozott a turisztikai kínálat, azok látogatottak és a jövőben is azok lesznek. Hazánk gyógytényezőinek és termálvizes adottságainak köszönhetően a fürdők továbbra is kiemelt vendégforgalommal bírnak, továbbá a gasztronómiai hagyományoknak van jelentős szerepe. Falusi szálláshely, autentikus étkeztetés nélkül nem elképzelhető, mely megmutatkozik a kínálatban is.
HelloVidék: Milyen típusú szálláshelyeket kerestek leginkább? Melyek voltak a legfontosabb kritériumok? Milyen igények voltak a felszereltséget illetően?
Frankó Pál: Falusi szálláshelyek tekintetében a legfontosabb tényező a kiemelt komfortfokozat. Az igényesen, otthonosan kialakított szálláshelyek a modern igényeknek megfelnek, azonban tartalmazzák a vidéki építészet elemeit is. A szálláshelyek összetétele a vendégkörrel van egyenes arányban. A kisebb szálláshelyek (jellemzően 2-4 férőhely) inkább kisgyermekes családok és párok számára kialakítottak. Otthonosak, különleges kialakításúak, intim hangulatot teremtenek. Ehhez kapcsolódnak a szolgáltatások is. A vendégfogadók tisztábban vannak a vendégkörük igényeivel. Ezzel szemben a nagyobb szálláshelyek pedig a többgenerációs üdülések, a baráti társaságok számára érdekes szolgáltatásokkal teljesek és a kialakításuk is ehhez alkalmazkodik. A szolgáltatások között egyre több helyen jelennek meg a helyi adottságoknak megfelelő elemek, továbbá a mezőgazdasági hagyományokhoz való termékek. Ezen felül a szálláshelyeken a helyi termékek, élelmiszerek felhasználásnak is egyre nagyobb a tere.
HelloVidék: Lehet esetleg adatokat tudni arról, mennyien vették igénybe a falusi turizmus kínálta lehetőségeket? Hogy alakult a szálláshely forgalom? Hogy alakult a vendégéjszakák száma?
Frankó Pál: Általánosságban elmondható, hogy a falusi turizmus népszerűsége növekedett az elmúlt években, különösen a belföldi turizmus fellendülése miatt. A szálláshelyek forgalma és a vendégéjszakák száma is emelkedett ebben az időszakban az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal nem teszi közzé külön a falusi szálláshelyek vendégforgalmára vonatkozó adatokat, azonban elmondható, hogy a magán-és egyéb szálláshelyeken belül hozzávetőlegesen 10%-a volt a falusi szállásadás teljesítménye. A vendégforgalom dinamikáját tekintve elmondható, hogy kevesebb vendég volt, azonban jóval több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. Ennek köszönhetően az átlagos tartózkodási idő bővült a falusi szálláshelyeken, mely a komplex kínálatnak és a szolgáltatások sokszínűségének eredménye.
HelloVidék: Mit lehet tudni az árakról? Mennyit költöttek szállásra átlagosan a vendégek? Hogyan befolyásolta az infláció az árakat?
Frankó Pál: Árakról nincsen konkrét adatgyűjtés, így csak a kvantitatív kutatások eredményei az irányadók. A falusi turizmusról és egyben a szállásadásról is elmondható, hogy már korántsem az olcsóságáról ismert. Régen a múlté a 3000-4000 Ft-os árak egy éjszakáért. Az árak nagyban függenek az adott szálláshely típusától, elhelyezkedésétől, szolgáltatásaitól és a szezonalitástól. Az általános gazdasági helyzet és az infláció hatással van az árakra, mivel a működési költségek jelentősen növekedtek. A legtöbb szolgáltató ennek ellenére tartja a tavalyi árakat, így jelentős áremelkedés továbbra sem tapasztalható általánosságban.
HelloVidék: Milyen támogatásokat kapott a szektor? Történtek esetleg nagyobb beruházások, fejlesztések?
Frankó Pál: 2023-ban nem volt a magán-és egyéb szálláshelyeket érintő jelentős támogatási lehetőség. Korábbi kiírások megvalósítási időszaka azonban jelenleg is tart, így pl: Vidékfejlesztési Program keretében találkozhatunk újonnan piacra lépő szálláshelyekkel. Helyi, vidéki közösségek számára a LEADER felhívások jelentenek és jelenthetnek segítséget. Jellemzően kisebb eszközbeszerzések és felújításokra lehet pályázni, ahol már működő szálláshelyek tudják bővíteni a meglévő kapacitásaikat. Új, turisztikai jellegű pályázati kiírások és azok eredményei várhatóan a 2024-es év vége felé várhatók. Amennyiben ilyen lehetőség van, a Szövetség szakmai hírlevelében és a honlapján elérhető lesz.
Címlapkép: Getty Images