Nagyvárosok, ahol havi 35 ezerért is bérelhetünk lakást: csúnya lakhatási válság érik vidéken

Az elmúlt évtizedben extrém gyorsan nőttek az ingatlanárak, ami sok magyar életét jelentősen megnehezítette. A családtámogatások, a befektetési céllal vásárolt lakások is hajtják fel az árakat, így pont azok a sérülékeny rétegek esnek el a lakáshoz való hozzáféréstől, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre. Mára ott tartunk, hogy minden ötödik ember, vagyis nagyjából kétmillió magyar él lakhatási szegénységben, amelynek egyelőre nem látszik a vége - írta az Index. Nem csak egy lakásvásárlás, de egy albérlet megszerzése esetén is jelentős összeget kell kivenni a saját zsebünkből, és ez sok embernek ad megoldhatatlan feladatot.

Mintha New Yorkban próbálnák lakást bérelni

A lakbérek kapcsán elég csak megemlíteni azt a tényt, hogy a hazai fizetésekhez képest Budapesten a legdrágább lakást bérelni a vizsgált európai nagyvárosok között. Gyakorlatilag olyan nehéz a fővárosban egyedül fenntartani egy albérletet, mintha New Yorkban próbálná ezt meg az ember. A magyar fővárosban azért ilyen rossz a helyzet, mert a tavalyi év nagy részében hazánkban volt a legmagasabb az infláció az EU-ban. Emellett 2023-ban a budapesti albérletárak átlagosan 19 százalékkal emelkedtek.

Ideális esetben a lakbérek nem haladják meg az adózás előtti jövedelem harmadát egy népszerű hüvelykujjszabály szerint. A Pénzcentrum nemrégiben megvizsgálta, hogy hol mennyibe kerülnek az albérletek a fizetések arányában.

A vármegyeszékhelyek közül Székesfehérvár és Debrecen áll az élen 33-33 százalékkal, Miskolc pedig a legolcsóbb városok között szerepel.

Ahogy kiszámolták: Budapesten tavaly 697 ezer forint volt a bruttó átlagbér, ehhez képest február közepén 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami 36 százalékos arányt jelent. Valamivel alacsonyabb, de nagyságrendileg hasonló, 33-33 százalékos az arány Debrecenben és Székesfehérváron. Előbbi városban a 200 ezer forintos bérleti díj mellé 599 ezer forintos járási átlagfizetés tartozik. Fejér vármegye székhelyére pedig 205 ezer forintos lakbér, valamint 620 ezer forintos bruttó jellemző. Veszprémben, Győrben és Pécsen ugyanakkor kedvezőbb az arány, a 150-180 ezer forintos bérleti díj az adott járás 581-694 ezer forintos bruttó átlagbérének egyaránt 26 százalékából kijön. Szolnokon, Szekszárdon és a nagy egyetemvárosok közé tartozó Miskolcon a legolcsóbbak az albérletek ebben az összevetésben, 18-20 százalékos az arány. Mivel a 100-120 ezer forintos bérleti díjat 539-553 ezres bruttóból lehet finanszírozni.

Egyre több vidéki városban átlépték az albérleti árak a bűvös 200 ezer forintos határt

Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője az MTI-nek 2024. feruár végén úgy nyilatkozott, hogy várható volt, hogy ismét felfelé kúsznak az albérletárak januárban, „ez főként a fizetések emelkedésének és az infláció visszahúzódásának, egyszóval a reálbérek növekedésének tudható be. A magasabb fizetésekből a bér-beadók is többet tudnak bérleti díjra elkérni.”

A Budapesten kívüli piacot nézve kiderül, hogy idén februárban két vármegyeszék-helyen is átlépték a 200 ezer forintos átlagértéket a bérleti díjak. Székesfehérváron ugyanis átlagosan 210 ezer forintot, Debrecenben pedig 205 ezer forintot tett kell fizetni annak, aki most albérletet keres.

Ahogy a következő táblázatban láthatjuk, a legolcsóbban 2024 februárjában Békéscsabán lehetett lakást bérelni, átlagban 95 ezer forintért, de itt is egy évvel ezelőtti árhoz képest 10 ezerrel nőtt a lakbér:

Mennyire jelentenek megoldást az önkormányzati bérlakások?

Míg a rendszerváltásig széles körben elérhetőek voltak az olcsó szociális bérlakások, a 90-es évek után a privatizációk időszakában a helyzet vidéken is gyökeresen megváltozott. Magyarország a rendszerváltás után élen járt a mintegy 25 %-os bérlakás-állomány leépítésében (jelenleg 7-9%), de voltak olyan országok Csehország, Szlovénia, amelyek ugyan csökkentették, de megőrizték a bérlakás rendszereiket és szociális bérlakás politikai elemeiket.

A jelenlegi helyzet az, hogy a tanácsi bérlakások tömeges magánosítása miatt az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, mindössze 9 százalék a bérlakás-állomány aránya (375 ezer lakás volt 2020-ban – és ahogy látni fogjuk, a vidéki önkormányzatok esetében ez a bérlakás-állomány folyamatosan csökken). Ez a szám Svájcban a legmagasabb, eléri a 65 százalékot, az EU átlag pedig 35 százalékon áll - derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tanulmányából.

Az önkormányzati bérlakások Magyarországon leginkább a nagyobb városokra jellemzőek. A legtöbb lakást az 1995-ig tartó első privatizációs hullámban adták el az önkormányzatok, mégpedig azért, mert a rendszerváltás után politikai jogköröket, „demokráciát” ugyan kaptak a helyi önkormányzatok, viszont mellé nem kaptak megfelelő anyagi forrást.

A drága, fenntartási és felújítási költségekkel terhelt lakásállománytól minden önkormányzat szabadulni próbált, aminek a rövid távú anyagi haszna mellett politikai haszna is volt: a nagy vagyonelemek – gyárak, cégek – privatizációja mellett így úgy tűnt, hogy a kevésbé gazdagok is nyernek a privatizációval. Az önkormányzati lakásokban lakók rettentő olcsó jutottak lakásokhoz, szinte kizárólag azok maradtak bérlői az önkormányzatoknak, akik még a 80-90 százalékos ár-támogatás mellett sem tudták megvenni az ingatlanokat, azaz nagyrészt a legszegényebb bérlők

– közölték a fentebb említett tanulmányban, ugyanakkor hozzátették, a felmérések szerint napjainkban már a lakosság nagy része elfogadja a bérlakást lakásmegoldásként, viszont szükséges volna tehát a megfelelő kínálat megteremtésére

Lássuk akkor, mi a helyzet 2024 márciusában a vidéki nagyvárosokban!

Kíváncsiak voltunk, bérlakások tekintetében hogyan állunk most, mi a helyzet vidéken, kinek van esélye a piaci árakhoz képest jóval olcsóbb bérleményhez jutni? Hány évet kell várni egy önkormányzati lakásra? Jellemzően milyen állapotban vannak ezek a bérlemények? Hogyan és kik pályázhatnak ezekre a lakásokra? – Kérdéseinkre az önkormányzatok válaszoltak:

Szombathely: a lakbérek 2011. óta változatlanok

A vasi megyszékhely lakásállománya 2023. december 31. napján 2.050 db önkormányzati tulajdonban lévő, és 100 db SZOVA NZrt. tulajdonában lévő, mindösszesen 2.150 db bérlakást tartalmazott – közölte a HelloVidék megkeresésére Szombathely önkormányzata. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, a város tulajdonában lévő bérlakások száma, ha nem is drasztikus mértékben, de az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent:

Év bérlakások száma Szombathelyen:

2019: 2.088 (db)

2020: 2.074 (db)

2021: 2.064 (db)

2022: 2.052 (db)

2023: 2.050 (db)

A város az új ingatlanpiaci kihívásokra reagálva többféle alternatívát kínál a különböző okokból lakhatási nehézségekkel küzdő lakóinak:

Lakásgazdálkodásunkat aszerint alakítottuk ki, hogy egyrészt a szociálisan leginkább rászoruló rétegek is segítséget kaphassanak (rendkívüli szociális krízishelyzet-re tekintettel történő bérbeadás), másrészt azok is, akik már elkezdték az egzisztenciájuk megteremtését, viszont a stabil lakhatás megoldása önerőből elérhetetlen számukra (bérlakás bérbeadása helyreállítás vállalásával). Azoknak a fiataloknak is tudunk segítséget nyújtani, akik mobil munkaerőként a városunkban szeretnének letelepedni (Mérnök Orvos Pedagógus Házban (MOP)történő elhelyezés). A városban lehetőség van Nyugdíjas Bérlők Házában történő elhelyezésre, ahol az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő nyugdíjasok kaphatnak elhelyezést.

- közölték.

Emellett – tudtuk meg – a önkormányzati bérlakás-gazdálkodásban országosan egyedülálló a szombathelyi szociális szállás intézménye, amely a kilakoltatás szélén álló családoknak jelent azonnali megoldást:

A nehéz helyzetben lévő családok utcára kerülésének elkerülése érdekében az önkormányzat alacsonyabb fenntartási költségű bérlakást ajánl fel részükre. A szociális szálláson a lakók anyagi lehetőségeihez igazodó lakbér kerül megállapításra, valamint a lakásokba előrefizetős mérőkészülékek vannak felszerelve. A szálláshasználók lakhatási problémáinak hosszú távú rendezése érdekében együttműködnek a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal.

Az adatoknál maradva:

• A szombathelyi bérlakás állományban található lakások 89%-a összkomfortos, komfortos, illetve 11 %-a félkomfortos, komfortnélküli komfortfokozatú.
• Jelenleg üresen álló, bérbeadásra váró bérlakások száma: 9 db helyreállítást igénylő bérlakás, 2 db Nyugdíjas Bérlők Házában lévő bérlakás, és 7 db MOP Házban lévő szállás.
• Ehhez képest, tudtuk meg: önkormányzati tulajdonban lé-vő lakás bérbeadására vonatkozó kérelmek száma a városban megközelítően 150 db.

Az önkormányzat kérdésünkre elmondta, hogy a bérlemények lakbére a lakás alap-területe, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése szerint, a lakásrendelet melléklete szerinti szempontok alapján ki-alakított pontrendszer figyelembevételével van megállapítva (pl. 55 m2, két szobás, lakótelepi, összkomfortos lakás bérleti díja: 35.020,-Ft/hó). A lakbérek 2011. óta nem változtak.

2020 óta Szombathelyen bevezették a Közösségi Bérlakás Rendszert is, így bővítve ezzel az önkormányzati bérlakás-gazdálkodásba bevonható lakások számát, amelynek lényege, hogy a város közigazgatási területén lévő ingatlanokat az ön-kormányzat veszi bérbe a tulajdonosoktól és albérletbe adja az önkormányzat által kiválasztott bérlőknek, garanciát nyújtva a bérbeadónak a lakbérek időben történő rendezésére, a bérlői oldal szempontjából pedig lakásbérleti biztonságot kínálva. Jelenleg 35 magántulajdonban lévő ingatlanban lakik az Önkormányzat által kijelölt bérlő és családja.

Szeged: plusz pont jár annak is, aki 35 év alatti

2015-ben indította el Szeged városa az országban egyedülálló szociálisbérlakás-programját. Ebben eddig 850 lakást újított fel az önkormányzat több mint 2 milliárd forint saját forrásból, és adott bérbe rászoruló családoknak – közölték a HelloVidékkel.

Jelenleg a város tulajdonában, és az IKV Zrt. vagyonhasznosításában 3395 lakás áll. Ugyanakkor, tették hozzá, jelentősen csökkent az elmúlt években az üresen álló lakások száma. Ez jelenleg a lakások 9 százaléka, többségük felújítást igényel, és a helyreállítási munkálatokat folyamatosan végzi az IKV Zrt.

A bérlakásokat pályázat útján adja bérbe Szeged Önkormányzata, melynek az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételei vannak:

Így például feltétel a szegedi lakóhely, vagy munkaviszony, illetve az alsó és felső jövedelemhatár. Olyan pályázati szempontrendszer alapján bírálják el a beérkező igényeket, ami teljes mértékben kizárja a szubjektív elemeket. A pályázat során plusz pontszám jár a gyermekek száma alapján, így a több gyermeket nevelő családok több pontot tudnak összegyűjteni. Ezen kívül plusz pontszám jár például arra is, ha valaki egyedül neveli a gyermekét, vagy tartós beteg, illetve a 35 év alatti fiatalok is plusz pontszámra jogosultak.

A lakások túlnyomó többségében a bérlők szociális vagy költségelvű bérleti díjat fizetnek

Ez komoly segítség nekik, mert ilyen módon a piaci ár töredékéért, egynegyedéért-egyharmadáért juthatnak megfelelő színvonalú bérlakáshoz. Például egy átlagos, 45 négyzetméter alapterületű panellakás havi bérleti díja közel 30 ezer forint. A lakbér mértéke 4,4 százalékkal emelkedett az elmúlt években.

Tatabánya: ha 1,5-2 évig folyamatosan pályázol, akár bérlakáshoz is juthatsz

Tatabányán jelenleg 1.932 db bérlakás van, amely lakhatásra alkalmasak, és jellemzően közepes műszaki állapotúak. Az elmúlt évtizedekben – a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Tatabányán is folyamatosan csökken:

Az 1990-es években történt lakásprivatizáció során nagyon sokan vették meg az önkormányzattól bérelt lakásaikat. Ezt követően kb. 2.150-2.200 db önkormányzati bérlakás maradt meg, mely az azóta eltelt időszakban, a rossz műszaki állapotú épületek elbontása miatt, fokozatosan csökkent le a jelenlegi mennyiségre.

- közölték.

Jelenleg közel 4.000 fő lakik életvitelszerűen önkormányzati bérlakásban. Ahogy az önkormányzat tájékoztatott bennünket, a bentlakók korösszetétele vegyes képet mutat, nagyjából igazodik a városban élők korstruktúrájához, de erre vonatkozóan nincsenek pontos adataik.

Tatabányán a bérlakások jellemzően összkomfortos tömblakások, amelyek főleg az 1960-1970-1980-as években épültek. A lakások többnyire 1 – 1,5 – 2 lakószobásak, részben felújítottak. Kb.

a lakások 4,5-5 %-a áll üresen jelenleg.

Megtudtuk még, hogy a bérleti jogviszonyt pályázat útján lehet elnyerni. Pályázatot nyújthat be az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki nem rendelkezik lakástulajdonnal, illetve a pályázó Tatabányán állandó lakóhellyel vagy munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, egyéb rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Kétféle úton-módon lehet Tatabányán bérlakáshoz jutni:

1. szociális: A pályázók aránya teljes megoszlik. 2017. januárban bevezetésre került az egyedülállók számára kialakított sajátos pontrendszer, illetve némelyik egyszobás lakásra konkrétan az Ő számukra van meghirdetve (egyedülállók számára – 1 fő). Erre azért volt szükség az önkormányzat szerint, mert a sima pontrendszer alapján az egyedülállók nagyon nehezen tudtak lakáshoz jutni, mert a családosok (házasok, több gyermeket nevelők) több pont tudtak elérni, így viszont biztosítva van az egyedül élők elhelyezése is.
2. piaci: Több pályázó esetén az nyer bérleti jogot, aki a bérleti díjnak a szerződéskötés időpontjában egy összegben történő megfizetését a legtöbb hónapra, azonban legalább 9 hónap, legfeljebb 24 hónap közötti időtartamra vállalja. Azonos megajánlás esetén sorsolás útján történik a bérlő kiválasztása, azon 5 pályázó közül, akik a legtöbbször nyújtottak be érvényes pályázatot.

Piaci lakások esetén átlagosan kb. 1,5-2 év folyamatos (havi) pályázás esetén tudnak lakáshoz jutni a pályázók.

Szociális lakások esetén ingadozó, a pályázók szociális rászorultságának függvényében. Várólista a Tatabányai bérlakások esetében nincsen kialakítva.

Milyen bérleti árak vannak 2024-ben, ezek mennyit változtak az elmúlt években?

• Lakbér I. övezet: 300 Ft/m2/hó
• Lakbér II. övezet: 610 Ft/m2/hó
• Lakbér III. övezet: 710 Ft/m2/hó

Ezek a Szociális alapon történő hasznosítás lakbérei, melyhez egy főre jutó jövedelemtől függően 30, 40, 50, 60, 70 %-os lakbértámogatás igényelhető:

• Piaci alapú I. övezet: 1750 Ft/m2/hó
• Piaci alapú II. övezet: 855 Ft/m2/hó
• Költségelvű: 880 Ft/m2/hó
• Városérdekű elhelyezés esetén a lakbér megállapítása a fenti kategóriák alapján történik, melyhez 30 vagy 50 %-os (kivételes esetben 0 %-os) lakbértámogatás jár.

Még megtudtuk, hogy 2019-ben egységesen kb. 5 %-os lakbéremelés történt. Ezt követően 2023-ban a piaci és költségelvű lakások bérleti díjai emelkedtek kb. 25 %-os mértékben.

Veszprém: 11 üres bérlakásból 5 lakás életveszélyes

Jelenleg mindössze 177 db önkormányzati bérlakás van Veszprémben, plusz 22 db önkormányzati bérlőkijelöléses MMSZ tulajdonban lévő lakás. 2016-ban 42 lakással bővült az állomány (volt színészház), azóta 10 olyan bérlakással csökkent, ami jellemzően gazdaságosan nem volt felújítható – tudtuk meg, majd hozzátették:

A lakott bérlakások állapota műszakilag lakhatásra alkalmas. Természetesen mindig van karbantartási kötelezettség a bérlakásokban.

Jelenleg 166 lakás lakott, ebből 157 lakás rendelkezik élő bérleti szerződéssel, 9 lakásban jelenleg jogcím nélkül laknak. Arról, hogy hányan laknak önkormányzati bérlakásban csak becsléseik vannak, mivel a hatályos lakástörvény bizonyos esetekben nem írja elő a bejelentési kötelezettséget.

A bérlakások túlnyomó része 4 db Veszprém MJV Önkormányzat tulajdonában lévő lakótömbben van. Ezekben a lakótömbökben a szükséglakástól kezdve a többszobás összkomfortos lakásig minden típusú lakás van. Veszprémben lehetőség van szociális, költségelvű és piaci alapon bérbeadott önkormányzati lakások bérbevételére.

Jelenleg az összes (177 db) önkormányzati tulajdonú bérlakásokból 11 (6, 21%) bérlakás áll üresen. A 11 üres bérlakásból 5 lakás életveszélyes, 3 lakás felújításra szorul, 3 lakás pedig egyéb okból üres.

Az önkormányzati bérlakásokra bérletére benyújtott igények pontos feltételeit a helyi lakásrendelet tartalmazza, de fontos tudni, hogy elvileg bárki jelentkezhet önkormányzati bérlakás bérletére. Veszprém MJV Önkormányzatának bérlakásait 2016 januárjától a ”VESZOL” Veszprémi Közösségi Lakásügynökség Nonprofit Kft. kezeli.

A Kft. 51%-ban Veszprém MJV Önkormányzatának tulajdonában van, 49%-ban pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonában. Az innovatív lakásügynökség alapelve, hogy a bérlőhöz, a bérlő igényeihez keresi a megfelelő bérlakást, lakhatást. A beadott bérlakás kérelmeket 6 havonta meg kell újítania az igénylőknek. Jelenleg az érvényes lakásigénylések száma 50 db. Azt is megtudtuk, hogy nincs kimondott várólista, hiszen a háztartáshoz, a háztartás igényeihez mérten biztosít lakást a lakáskezelő kft. Vannak olyan bérlakás igénylők, akik hónapok óta várnak a megfelelő bérlakásra, lakhatásra, de vannak olyan bérlők is, akik az igényléstől számított 1-2 héten belül bérlakáshoz jutottak.

- tették hozzá

A 2024-es önkormányzati bérleti díjak minden lakás esetében lakásokként 3 kategóriában (szociális, költségelvű, piaci) vannak meghatározva. A lakbérek meghatározásánál többen között figyelembe vettük a lakás komfortfokozatát is.

Legutóbb 2020-ban (12 év után) lett volna egy lakbéremelés, amit a közgyűlés meg is szavazott. A pandémia miatt ezt a lakbéremelést Porga Gyula polgármester hatályon kívül helyezte. 2023. év elején volt lakbér emelés, majd 2024 januárjában is. Az önkormányzati bérlakások jelenlegi lakbérei jelentősen elmaradnak a veszprémi privát piacon kiadott lakások bérleti díjánál. Veszprém MJV Önkormányzata a kedvező bérleti díjakkal is támogatja a bérlőket

- közölték még.

Miskolc: a lakások mintegy 20%-a üresen áll, nem véletlenül

Miskolcon jelenleg a statisztikai állomány szerint 4.624 db bérlakás van. Ez a szám a 2000-es évek elején jelentős mértékben csökkent, egyrészt a bent lakó bérlők részére történő tömeges értékesítés, másrészt a telepfelszámolásokat követő bontások miatt – közölte a HelloVidék kérdésére az önkormányzat.

Az önkormányzati bérlakások jelentős részben magas komfortfokozatú (zömében összkomfortos, távfűtéses panel (3.300db), kisebb részben komfortos, hagyományos építésű, gázfűtéses (790 db)) lakás. A 28-100 m2-ig közötti méretűek, különböző szobaszámúak, a város szinte minden területén, szórva helyezkednek el. A panelos házak közül sok átesett a 15 évvel ezelőtti „panelprogramos” felújításon, amelynek keretében külső szigetelést, új nyílászárókat kapott

– mondták, majd hozzátették, a lakások belső állapota viszont nagyban függ a bent lakó bérlőktől:

Vannak szépen felújított és karbantartott lakások és sajnos nagyon elhanyagoltak is. Az önkormányzati bérlők a lakásokat hosszabb ideig lakják. Az új bérlők a lakásokat többnyire felújítási kötelezettséggel veszik át, ők végzik el a lakások szükséges felújítását azzal, hogy a felújításra elszámolható költséget a lakbérrel szemben beszámíthatják, vagyis mindaddig a lakbér 50%-át kell fizetniük, amíg a teljes elszámolható költséget le nem lakják. A bérleti jogviszony időtartama alatt a lakások karbantartása, tisztántartása (pl. időközi festése, burkolása) a bent lakó bérlő feladata. Tehát a lakásoknak leadáskor elvileg mindig megfelelő állapotúnak kellene lennie, de sok esetben a bérlők elhanyagolják a karbantartási kötelezettséget, amit (elhalálozás, kilakoltatás miatt) utóbb már nem tudunk velük szemben érvényesíteni.

Azt is megtudtuk, hogy az alacsony komfortfokozatú lakásállomány - jellemzően kiskertes, többnyire közös udvaros - műszaki állapota eléggé leromlott, a lakások régiek, berendezéseik elavultak. Sokat közülük már csak aránytalanul magas költségen lehetne felújítani.

A bérlakások kb. harmadát még a több évtizeddel ezelőtt kötött, határozatlan idejű bérleti szerződéssel lakják, zömében idős, nyugdíjas bérlők.

A többi lakás pályázatok útján, max. 5 éves bérleti szerződéssel került kiadásra. Ezekben nagyobb részt gyermekes családok laknak. 2021. szeptemberétől fiatalok pályázata is kiírásra kerül (eddig már 5 alkalommal), ahol 35 év alatti fiatalok pályázhatnak. Reményeink szerint egyre több fiatal kerül majd be önkormányzati bérlakásba. A lakások mintegy 20%-a áll üresen.

Többségének a műszaki állapota olyan mértékben leromlott, hogy már aránytalanul magas ráfordítás mellett sem lennének hasznosíthatók (statikai hibák, szigetelés hiánya stb.) ezek nagyrészt bontásra, értékesítésre (és bontásra) várnak. Kisebb része olyan, ami - a felújítás jellege, mértéke miatt – bérlői felújítási kötelezettséggel már nem adható ki, de nagyobb volumenű bérbeadói felújítást követően még hasznosítható lehet.

A lakások itt is pályázat útján kerülnek bérbeadásra

A pályázatokat a Miskolc Holding Zrt. mint vagyonkezelő szervezet írja ki az önkormányzat nevében és képviseletében eljárva.A pályázatokat kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani, a kiíró honlapján keresztül, regisztrációt követően elérhető elektronikus adatlap kitöltésével és beküldésével. Az elektronikus felületen tekinthetők meg a lakásokról feltöltött fényképek, műszaki dokumentációk, továbbá a pályázati feltételeket, fizetendő bérleti díjakat, felújítási költségeket - tehát minden fontos információt - tartalmazó pályázati kiírás. A pályázati kérelemhez előzetesen semmilyen dokumentumot nem kell csatolni, a kérelemben feltüntetett adatokat, nyilatkozatokat alátámasztó iratokat kizárólag a nyertes pályázóknak kell majd benyújtaniuk a szerződéskötést megelőző vizsgálat során.

Azok a nagykorú, cselekvőképes személyek pályázhatnak, akik megfelelnek a kiírásban előírt feltételeknek (a háztartásukban egy főre eső jövedelem megfelel az önkormányzati rendeletben megjelölt jövedelemnek, továbbá költségelvű lakások esetén legalább 3 éves miskolci helyben lakással, vagy legalább egy éves, folyamatos miskolci munkahellyel rendelkeznek).

-közölték.

A pályázat objektív pontozási szempontrendszer alapján kerül elbírálásra. Többféle pályázati forma van, mindegyikben más-más szempontok érvényesülnek az elbírálás során.

• Szociális pályázat szociális szempontjai: alacsony jövedelem, több gyermek, fogyatékosság, egyéb szociális szempontok.
• Költségelvű pályázat elbírálási szempontjai: miskolci helyben lakás és munkavégzés időtartama, gyermekek száma, egyedül, vagy közösen nevelt gyermekek.
• Piaci pályázat elbírálási szempontjai: jövedelem, folyamatos munkaviszony, életkor.
• Fiatalok pályázata: kizárólag 35 év alatti fiatal pályázhat, feltétel lakás-előtakarékosság.
• Nyugdíjas pályázat: kizárólag öregségi nyugdíjban részesülők vehetnek részt.

A bérleti díjak az elmúlt években – közölte az önkormányzat - 2020-tól kezdődően - több lépcsőben emelkedtek.

A 2020. előtti árakhoz képest jelenleg a szociális lakbér mintegy 20%-kal, a költségelvű lakások lakbére átlagosan 40-45%-kal, a piaci lakások lakbére átlagosan 80-90%-kal emelkedett.

Az összehasonlító adatok alapján megállapítható, hogy a jelenlegi önkormányzati lakbérek költségelvű kategóriát tekintve a szabadpiaci lakbéreknek kb. 30%-a, míg az önkormányzati piaci lakbérek a szabadpiaci lakbérek 50-60%-a. Az MR Lakásalap (Málta-Magyar Református Egyház által működtetett Lakásügynökség) lakbéreihez képest szintén 20-25%-kal alacsonyabbak az önkormányzati lakbérek. Az önkormányzati lakbérek magukban foglalják a közös költséget is, ami lakásonként mérettől függően 5.000-10.000.- Ft. Ezt a szabadpiaci albérleteknél általában a rezsiköltség részeként a bérlő fizeti még az albérleti díj felett

- emelték még ki.

Címlapkép: Getty Images