Elképesztő, de több mint 140 millió forint lakáshitelt is igényelhetnének a legjobban kereső magyarok - derült ki a Pénzcentrum számításaiból. De azt is megnézték, hogy a hatályos szábályok alapján mire mennénk hiteligényléskor a topkeresők és a legrosszabbul fizetettek.
A Pénzcentrum kalkulátorában első körben végignézte, ki mire menne a (kedvezmények nélküli) nettó jövedelmével, és összevetettük a kapott összegeket a legfrisebb ingatlanár statisztikákkal.
A banki hitelfelvétel legnagyobb korlátja - írta a lap - az úgynevezett jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), amely leegyszerűsítve megakadályozza, hogy egy-egy hitelfelvevő a pénzügyi teljesítőképességén felül adósodjon el, és kerüljön elég nehéz élethelyzetbe, mert nem tudja a megélhetését és a törlesztőrészleteit is finanszírozni. A szabályok konkrétan előírják, hogy milyen arányban terhelhető hitellel a havi rendszeres jövedelem, mennyi lehet ehhez képest a maximális törlesztőrészlet.
A jelzáloghitelek esetében az a szabály, hogy ha az igénylő(k) jövedelme havi 600 ezer forint alatti, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a jövedelem 25 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 50 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel
- mint kiderült, ez vonatkozik a hazai átlagfizetésre és a legrosszabbul keresőkre.
A topkeresők szempontjából pedig az a szabály fontos, hogy 600 ezer forint feletti nettó jövedelem esetén
- 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén a jövedelem maximum 30 százaléka terhelhető
- 5-10 év közötti kamatperiódusnál 40 százalékra emelkedik a limit
- 10 év felett, vagy végig fix kamatozás esetén pedig már egészen 60 százalékig el lehet menni.
Az értékhatároknál a bankoknak figyelembe kell venniük az igénylők minden meglévő tartozását, így a hitelkártya és a folyószámla hitelkeret sem kivétel, még akkor sem, ha nincsenek kihasználva. Az egyszerűség kedvéért a képzeletbeli megyei hiteligénylőinknek nincs más tartozása, csak a jelzáloghitel részleteit vonnák a fizetésükből.
A lap kérdésére Fülöp Norbert, a Bankmonitor elemzője kifejtette, a hazai bankok 2024-ben eddig jellemzően nem szigorítottak a lakáshitelhez jutás feltételein, sőt, egyes pénzintézetek még lazítottak is.
A lazítás például azt jelenti, hogy volt pénzintézet, amelyik korábban a 6 főnél kisebb cégeknél legalább 24 hónapos működést várt el, míg most ezeknél is elegendő a 12 hónapos működés. Illetve voltak korábban olyan tevékenységi körök, amelyeknél szigorúbban kezelték a munkáltatókat, de mostanra ezek is jórészt megszűntek
- magyarázta a szakértő.
Viszont jelenleg csak három olyan bank van, ahol elérhető a 10 százalék önerő lehetősége, ezek a K&H Bank, az OTP Bank és az Erste Bank. Banki hatáskörben a jogszabályi feltételeken túl egyéb elvárásokkal is találkozhatunk, ráadásul az egyes bankok eljárása sok esetben eltér egymástól - hívta fel a figyelmet.
A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható, itt!
Címlapkép: Getty Images