A tapasztalatok azt mutatják, hogy a védett korban lévő magyar munkavállalók nem készülnek fel, hogy milyen változást okoz életükben a nyugdíjazás.
Évekkel a nyugdíjba vonulás előtt már érdemes átgondolni bizonyos kérdéseket, meghozni döntéseket. A Mészáros Nóra, tanácsadó szakpszichológus, munka- és szervezetpszichológus most a Pénzcentrummal osztotta meg tanácsait, javaslatait kérte annak kapcsán, mire érdemes felkészülni a nyugdíjazás előtt állóknak, mikor érdemes leülni beszélgetni a munkaadóval a nyugdíjbavonulásról, és mit tehetnek a cégek azért, hogy ez a folyamat minél gördölékenyebb legyen mindenki számára.
Pénzcentrum: A dolgozók nyugdíjba vonulása mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából tartogat kihívásokat, ezért mindkét félnek érdemes időben felkészülnie erre. Mikor érdemes a leülniük egymással beszélni a nyugdíjazásról?
Mészáros Nóra: Jó esetben a munkavállaló is és a cég is követi, mikor aktuális a nyugdíjazás a hatályos jogszabályok szerint. A munkavállalónak érdemes már akár évekkel előre utánajárni, hogy a központi nyilvántartás egyezik-e az ő számításaival, letisztázni a nyugdíjba vonulási lehetőségeket. Nagyban megkönnyíti a munkáltató dolgát, ha a dolgozó 1-2 évre előre jelzi a várható nyugdíjba vonulást.A munkahelyi kritikus időszak rendszerint a védett kor elérése előtt van.
Sok munkavállaló ekkor aggódik: vajon megmarad-e az állása, vagy esetleg még előtte megszűnik a munkaviszonya? Vannak, akik több évre előre tájékoztatják – akár informálisan is – a munkahelyi vezetőt a terveikről, de szervezetfüggő, hogy ez mekkora kitettséget jelent a hátralévő aktív évekre (még a védett kor előtt) a munkavállalónak.A munkahely is lehet proaktív: a hosszú távú pénzügyi és létszámtervezéshez adhat fontos inputot, ha előre – akár több körben, az egyes lépések között időt hagyva – tárgyal a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalóval. Ahhoz, hogy ebből utólag ne legyen nem várt meglepetés, kiemelt fontosságú a kölcsönös bizalom.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a nyugdíjas korhoz közeledve igen széles a munkavállalók teherbíró képességének spektruma: a fizikai, illetve egészségi állapot, továbbá a szellemi frissesség és a technológiával való lépéstartás nagyon változatos képet mutat. Általánosítani ezért is nehéz. Jelentős szerep jut a munkahelyi vezetőnek, aki az egyedi jellemzőket figyelembe véve tudja értékelni a helyzetet, és ennek megfelelő módon eljárva kalibrálja a terhelést, illetve adott esetben kezdeményezhet változtatást a korábban beállt struktúrában.
Kiemelendő, hogy a nyugdíjhoz közeledő munkavállalónak is érdemes figyelni saját magára, és szükség esetén jeleznie, ha változtatás szükségét érzi a munkahelyi feladataiban. Fontos, hogy a védett korra se váljon a munkavállaló és a munkáltató együttműködése olyan kényszerű kapcsolattá, amely kölcsönös elégedetlenséget gerjeszt.
Mi az, amit a nyugdíjazás elő álló dolgozóknak leginkább át kell gondolnia a karrierje szempontjából, mielőtt maga mögött hagyná az aktív éveit ?
Kiemelt fontosságú az időben történő felkészülés – ez a nyugdíjazás esetében több évet jelent. Ennek része a ránk vonatkozó jogszabályok és az adminisztratív folyamat megértése, akár hivatali tájékozódással, illetve szakértő bevonásával. Szintén a felkészülés része az anyagi biztonság tervezése: a várható nyugdíj és szükség esetén a kiegészítő bevételi források számbavétele. A nyugdíj-előtakarékosság jó esetben az aktív évek nagyobb részét átfogja, de ha ilyen tartalékok nem állnak rendelkezésre, akkor is fontos a jövőbeli megélhetés bevételi és kiadási oldalát megbecsülni – adott esetben ez a munka folytatásával kapcsolatos terveket is befolyásolja.
Ha kiváncsi vagy a teljes interjúra KATT az alábbi linkre.
Címlapkép: Getty Images