Nincsenek könnyű helyzetben a vendéglátósok, ne felejtsük el az élelmiszerinfláció volt 40-50 százalékos is, az alapanyagok ennyivel emelkedtek. Ezt nem lehetett egy az egyben áthárítani a vendégekre - közölték a Pénzcentrum megkeresésére a szakemberek. De nem csak az alapanyagárak szálltak el, a megfizethető magyar munkaerőből is egyre kevesebb van, de úgy tűnik a harmadik országbeli dolgozók még megmenthetik a szektort, de ami még fontosabb, konszolidáló hatással vannak.
Ahogy a Pénzcentrum cikkéből kiderül, a '23-as évben jelentkezett a cukrászdáknál is a bezárási hullám, de nem akkora, mint amire a Magyar Cukrász Ipartestület számított - közölte a lapnak Erdélyi Balázs, a szervezet szakmai elnöke, aki szerint főleg az energiaárak nehezítették a vállalkozások életét.
Ugyanakkor az ipartestület tagságában nem látunk drasztikus csökkenést, gyakorlatilag maga a taglétszám az nem csökkent, de látunk valóban bezárásokat. Volt, aki úgy gondolta, hogy annyiért már nem eladható az a termék, hogy a vállalkozás rentábilisan tudjon üzemelni, arra az áremelésre már nem biztos, hogy a vevők bejöttek volna. A másik fele inkább az idősebb kollégák, akik már nem akarnak az adminisztratív nehézségekkel foglalkozni, illetve a többi problémával sem, mint a munkaerőhiány
- magyarázta a szakember, aki szerint a forgalomcsökkenés sem volt olyan drámai, mint várták. Úgy látják, manapság is szívesen járnak az emberek cukrászdákba, fagylaltozókba.
Az áremelések kapcsán a szakember még arról is beszélt, hogy talán az infláció miatt is az emberek jobban elfogadták azt, hogy árakat kell emelni a cukrászdákban, fagyizókban is.
Kevesebbet eszünk
Hogy mindennek mi az oka, illetve milyen folyamatok játszódtak le a vendéglátásban az elmúlt 2,5 évben, arról Kovács Lászlót, Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökét is megkérdezték. Mint elmondta,
2019-hez viszonyítva 2022-ben a pandémia után a vendégköltések 4 százalékkal maradtak el a változatlan áron, tehát az infláció hatását kiszűrve, 2023-ban pedig nagyjából 7 százalékkal. Az idei, a 2024-es adatokat nem tudjuk még.
2022 kiemelkedően jó év volt, jó néhány üzlet addigra már sajnos bezárt a pandémia következtében, akik nyitva maradtak, azok jó évet zártak. Ennek az egyik oka az lehetett, hogy a pandémia alatt jelentős mennyiségű megtakarítást tudtak képezni az emberek, hiszen egész egyszerűen nem tudtak mire költeni. Nem tudtak színházba, étterembe, kávézóba, szórakozóhelyekre járni, így ezek az összegek jelentős részben - amikor már lehetett -, a vendéglátásban realizálódtak.
Aztán 2022-ben az októberi gázárrobbanás, az energiaárak emelkedésének következtében sokan behúzták a féket, hiszen nagy volt a bizonytalanság, óvatosabban költöttek. Ennek következtében a 2023-as évben már egy kicsit alacsonyabb volt a költés, 7-8 százalékkal maradtunk el változatlan áron (az inflációs hatást kiküszöbölve) a 19-es adathoz képest, de a 2023-as évvel is elégedettek lehetünk, hiszen drasztikus visszaesés nem következett be.
Az elnök szerint 2024-es évben is láthatóak visszaesések, főleg a céges költések esetében tapasztalnak a korábbinál óvatosabb költést
gondolok itt például a most éppen aktuális gyereknapi rendezvények vagy a családi napok elmaradására, a reprezentációs költségek lefaragása miatt visszaesnek a megrendelések. Az autóipari beszállítók például már tartanak a kínai autógyáraktól, és csökken a megrendeléseik volumene ezért maradnak el rendezvények. Az építőiparban is jellemző az óvatosság, hiszen míg 2022-ben hasított a szektor, addig mostanra inkább már a lassulás jellemző. Emiatt szintén kevesebb megrendelés érkezik az építőipar részéről.
Emellett a privát költések is visszafogottabbak, ha elmennek a vendégek étterembe, jellemzően már kevesebb fogást rendelnek, nagyon megnézik, minek mennyi az ára. Csökken tehát a kosárérték.
A későbbiekre vonatkozóan bizakodunk, jó nyarat várunk, és reméljük, hogy ez az óvatosság oldódik. Nincsenek könnyű helyzetben a vendéglátósok, ne felejtsük el az élelmiszerinfláció volt 40-50 százalékos is, az alapanyagok ennyivel emelkedtek. Ezt nem lehetett egy az egyben áthárítani a vendégekre, nem lehetett maradéktalanul érvényesíteni, tehát hatványozottan hátrányos helyzetbe került a szektor. Legfeljebb 8-10 százalékkal tudták átlagosan megemelni az áraikat az éttermek.
- tette hozzá a szakember.
Nem csak az alapanyagárak szálltak el, a megfizethető magyar munkaerőből is egyre kevesebb van, de úgy tűnik a harmadik országbeli dolgozók még megmenthetik a szektort, de ami még fontosabb, konszolidáló hatással vannak - erről is részletesen a Pénzcentrum cikkében olvashattok, ami ITT található!
Címlapkép: Getty Images