Nem meglepő módon a nyári időszakban a legtöbb olyan munkát, amihez végzettség sem kell, a gyümölcsösökben találjuk. A bérek terén azonban jelentős különbségek vannak az ország különböző részein, míg valahol a napi bér 12 ezer forint, akad olyan hely is, ahol egy nap alatt 18 ezer forintot vihetnek haza a munkások. A súlyos munkaerőhiány és rossz bérek miatt egyre jelentősebb a külföldi munkások megjelenése - írta Pénzcentrum.
A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel megoldani
- közölte a Pénzcentrumnak Dr. Apáti Ferenc, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs szakági vezetője, aki azt is hozzátette, hogy emellett a másik munkacsúcs a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, fajtól függően tavasztól késő őszig, és ezért nem lehet, csak állandó munkásokkal megoldani, ide szükségeltetik a szezonális munkaerő. Vagyis, amire nyáron lehet jelentkezni, az legnagyobbrészt a gyümölcsszüret.
Ahogy általában a munkaerőpiacon elmondható, hogy a határozatlan idejű szerződések sokak számára jelentenek előnyt a jövőbeli kiadások biztosítása miatt, ez az idénymunkáknál sincsen másként. Ugyan határozatlan idejű munkaviszonyt a szektor igen ritkán tud kínálni azok az ágazatok vagy vállalkozások, amelyek a leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani, nagyobb eséllyel indulnak. Ezért előrelátó módon sokan olyan termelési struktúrát alakítanak ki, ahol például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy az idénymunkásokat akár 6 hónapig is foglalkoztatni tudják, nem csupán 1-2 hónapig. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnöke kifejtette, hogy
a gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés. A szabadföldi zöldségtermesztésben is döntően április-májusban zajlik a vetés, palántázás, majd szintén nyárra és őszre esik a betakarítás. Van olyan speciális eset, mint például a spárga, ahol már április közepe óta dübörög a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven, vagyis 12 hónapon át folyamatos a munka
- mondta, majd magyarázatában kitért arra is, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerő-igényes tevékenységet takar, ami azt jelenti, hogy a teljesen gépesíthető művelésű fajok (ilyen például a csemegekukorica, a zöldborsó, a hagyma, amelyek betakarítása is gépesített) élőmunkaigénye elhanyagolható vagy nincs is. Tehát
a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10 000-25 000 munkaóra/ha a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal
- derült ki.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható, ITT!
Címlapkép: Getty Images