A mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari szektorokban jelentős nehézséget okoz a munkaerő előteremtése, valamint a különböző foglalkoztatási nehézségek. 2020-ban készült a NAIK és az Agrárkutató Intézet gondozásában egy beszámoló, „Az agrár munkaerőpiaci barométer felmérés adatainak részletes, szakágazatok szerinti elemzése” címen, 2022-ben pedig egy szakágazati kiadvány, „Foglalkoztatáspolitikai kihívások a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban” címmel. Ezekben az írásokban arra mutatnak rá, hogy több oka is van a foglalkoztatási nehézségeknek Magyarországon - mondta az Agrárszektornak Dr. Kántor Gyöngyi, a Master Good cégcsoport HR igazgatója, aki május 22-én a Portfolio AgroFood 2024 konferencián kerekasztal-beszélgetés keretein belül is beszél a témáról.
A hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorok munkaerőgondjai döntően a termelékenységi problémákra, a magyar családi gazdaságok elaprózottságára, a fiatalok és a szektor közötti szakadékra, az elöregedő gazdatársadalomra, illetve a vidéki népesség elvándorlására vezethetők vissza. De komoly nehézségeket okoz a szektor jövedelmének relatíve alacsony szintje, az automatizáció hiánya, sőt, a klímaváltozás is
- tudta meg a portál Kántor Gyöngyitől.
Ha belenézünk a KSH-jelentésekbe, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2023-ban, az év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 615 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75 százalék. A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,9 százalék volt
- tájékoztatott Kántor Gyöngyi.
A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezer fővel, 2 millió 183 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71 százalékot ért el. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 269 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,2 százalék volt. A „legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség” körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,3 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,8 százalékponttal, 69,6 százalékra emelkedett. Bár a 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a legalacsonyabb érték (69,4 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte, ezt mégsem eredményez tömeges munkaerőt az észak-magyarországi munkaerőpiacon
- emelte ki.
Vendégmunkások is jöhetnek?
Tekintettel a magyarországi munkaerőpiacra, az észak-keleti régióban gombamód szaporodó autóipari beszállítókra, ahol több ezer munkásra is szükség van - természetes, hogy a könnyebb és élhetőbb munkakörülmények, a klimatizált csarnokok, a tiszta környezet, amit esetleg más iparágak kínálnak, elcsábítják az említett szektorokból a munkaerőt
- mondta szakértő.
A Master Good cégcsoport olyan gyors növekedési pályán van, hogy évente 2-300 fővel több dolgozót foglalkoztatunk, s ezt a magyar munkaerőpiacról nem tudjuk pótolni. Számunkra ezért van szükség vendégmunkásokra. Cégcsoportunk 2019 óta foglalkoztat külföldi munkavállalókat, jelenleg a Fülöp-szigetekről van több mint 400 dolgozónk. Az ő foglalkoztatásuk határozott, két évre szól, aminek inkább a pozitív mintsem a negatív hatásait vesszük észre. A Fülöp-szigeteki munkások megbízható, dolgos emberek, akik könnyen beilleszthetők, mivel angolul is jól beszélnek. A velük való együttműködés többnyire zökkenőmentes
- tette hozzá.
További részleteket az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images