Továbbra is pattanásig feszült a helyzet a Dunaferrnél, ahol már négy hete tart a sztrájkkészültség. A gyár Vasas-alapszervezete eredetileg először éves szinten 30 százalék, most negyedéves szinten 10 százalék alapbéremelést kért a brit tulajdonostól. Magyar Zoltán a vasmű szakszervezetének elnöke a HelloVidéknek elmondta, hogy a cég elzárkózott az alapbérfejlesztéstől. Az üzemben öt éve nem emelkedtek a reálkeresetek, a dolgozók egykor vonzó, mostanra azonban az átlagbér alá csúszó jövedelme 50 százalékot vesztett vásárlóértékéből. Ha nem sikerül megállapodnia a feleknek, akkor félő, hogy az üzem dolgozói hamarosan új munkahelyet kereshetnek, ami óriási érvágás lenne, mivel a vasmű dolgozóinak többgenerációs szakmai tudása óriási érték.
Hiába vásárolta meg a brit Liberty Steel a Dunaferrt, a vasmű helyzete továbbra sem oldódott meg, és egyre nagyobb gondot okoznak a bérfeszültségek. A szakszervezetek hetek óta sikertelenül próbálnak megállapodni a béremelésben a munkáltatóval, eddig sikertelenül.
Az érdekképviseletek május 7-én jelentették be a munkaadónak a sztrájkbizottság megalakulását és újabb tárgyalásokat kezdeményezett a sztrájkkövetelésekről. Lapunk úgy tudja, hogy a kialakult helyzet miatt a dolgozókat képviselő Vasas Szakszervezet csütörtök délután 14 órakor demonstrációt kíván tartani az üzem főkapujánál.
A szakszervezetek eredetileg 30 százalékos béremelést követeltek, mivel három éve nem volt béremelés és a reálkeresetek öt éve nem emelkedtek. A munkaadó azonban nem adott egyetlen, alapbérfejlesztésre vonatkozó javaslatot sem.
A szakszervezetek május 17-én újabb, a munkáltató számára kedvezőbb javaslatot tett. Ebben 10 százalékos alapbérfejlesztést kértek a következő negyedévre. A munkáltató válaszában azonban továbbra sem tett alapbéremelésre vonatkozó javaslatot, vagyis úgy tűnik, elzárkózik az emeléstől.
Magyar Zoltán a vasmű szakszervezetének elnöke a lapunknak elmondta, hogy a munkáltató egy egyszeri 150.000 Ft bónuszt javasolt, amelyet SZÉP kártyára is biztosítana. Alapbérfejlesztésre vonatkozó javaslata azonban nem volt.
Acél helyett tartozást termelt a legendás gyár
A Dunai Vasművet még 2004-ben privatizálta az első Gyurcsány kormányzat. Az üzem a 2010-es évek közepéig látszólag gond nélkül működött, aztán 2022-re már mintegy 500 milliárd forintos, kezelhetetlen adósságállományt hozott össze az orosz-ukrán tulajdonosi kör, így hamarosan a teljes működésképtelenségbe sodorta a hatalmas üzemet.
A járványhelyzet okozott ugyan nehézségeket, de a világgazdaság újraindulása során elképesztően megugrott az acéltermékek világpiaci ára. Ebben a környezetben óriási haszonnal lehetett volna gyártani, ha a Dunaferr készen áll rá. Csakhogy a belső konfliktusok annyira meggyengítették a céget, hogy nem volt annyi forgótőkéje sem, hogy a szükséges alapanyagot beszerezze.
Emiatt viszont gyakorlatilag fél gőzzel zajlott a gyártás, egyes információk szerint 50-60 százalékos átlagos kihasználtsággal üzemeltek a kohók, de az is előfordult, hogy csak 30 százalékon működtek. Az acélárak esni kezdtek, miközben az energiáé az egekbe szökött, ami a jobb kondícióban lévő vasműveket is megviselte Európa-szerte: energiaigényes folyamat az acélgyártás.
Ez a tarthatatlan helyzet végül odáig vezetett, hogy 2023-ban felszámolás alá került az üzem. A felszámoló végül az indiai befektető kör tulajdonában lévő Liberty-csoportnak adta el a Dunaferr kohászati és fémfeldolgozó üzemrészét.
Az egész várost magával ránthatja
Magyar Zoltán a HelloVidéknek elmondta, hogy az azóta eltelt időszak nehézségei ellenére nem történtek elbocsátások, és külföldi munkavállalókat sem kíván felvenni a cég. A 3200 főt foglalkoztató cég 12 országban van jelen, világszerte 30 ezer alkalmazottal. A tulajdonos korábban azt ígérte, hogy 2026-ig korszerű elektromos ívkemencét épít a már leállított olvasztók helyett, s így legalább 80 százalékkal csökken majd a vasmű szén-dioxid kibocsátása.
A sajtóban is többször megjelent már és a belső kommunikáció alapján is a "zöld acélgyártás"-ra való átállás a cél
- tette hozzá Magyar Zoltán.
A jól hangzó tervek ellenére egyre több helyütt hallani arról, hogy a cég több beszállítójának nem fizet. A Népszava korábban arról írt, hogy a Liberty-csoport romániai cége 150-200 millió euróval tartozik beszállítójának, és súlyos pénzügyi gondokkal küzd a cég ostravai gyára is.
Mivel láthatóan hetek óta nem közeledtek az álláspontok a bérek ügyében, a következő lépésként a múlt héten csütörtökön 14-kor meg tudtuk kezdeni a sztrájkkal kapcsolatos tárgyalásokat, amelyeket naponta folytatunk szerdáig
- zárta.
Címlapkép: Getty Images