A munkahelyi bérfeszültség egyik gyakori forrása, amikor egy újonnan felvett, fiatalabb és tapasztalatlanabb kolléga magasabb fizetést kap, mint a régebbi, ugyanazt a munkakört évek óta végző munkatárs. Ez különösen frusztráló lehet a hosszú ideje ott dolgozók számára, akik úgy érezhetik, hogy nem értékelik megfelelően a befektetett munkájukat és tapasztalatukat. A jelenség mögött állhat a nemek közötti bérkülönbség, a munkaerőpiaci változások miatti magasabb kezdő fizetések, vagy a 25 év alattiaknak járó szja kedvezmény is. A Pénzcentrum körbejárta a munkahelyeken kialakuló bérfeszültséget HR szakértők segítségével és arra is kitértek hogy mit tehet egy cég, hogy csökkentse az ilyen típusú konfliktusok és az ezzel járó magas fluktuáció arányát.
A munkahelyi bérfeszültség sok különböző helyzetben kialakulhat, ezek közül az egyik igen jellemző, amikor egy újonnan felvett, fiatalabb és tapasztalatlanabb kolléga magasabb fizetést kap, mint egy régebbi munkatárs, aki már évek óta ugyanazt a munkakört végzi. Ez különösen frusztráló lehet a hosszú ideje ott dolgozók számára, akik úgy érezhetik, hogy nem értékelik megfelelően a befektetett munkájukat és tapasztalatukat. Ennek a jelenségnek számos oka lehet, ezek közzé tartozik például a nemek közötti bérkülönbség problémája is.
Az Eurostat adatai alapján 2020-ban a nők bruttó órabére azonos pozíciókat figyelembe véve átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az Európai Unióban. A bértranszparencia bevezetésével ez a különbség csökkenthető globálisan, egy adott vállalat pedig profitálhat, ha látják a munkakeresők, hogy valóban elkötelezett az arányos bérezést illetően. A bértranszparencia okozhat ugyanakkor belső konfliktusokat, bérfeszültséget is – egyrészről a kollégák között, másrészről a munkaadó és a munkavállaló között. Az ilyen helyzetek azonban megelőzhetőek egy alapos tervezéssel, újragondolással
- fejtette ki a Profession.hu.
Azonban szintén igen jellemező kiváltó ok lehet még, hogy a munkaerőpiaci változások miatt a cégek kénytelenek magasabb kezdő fizetéseket kínálni az új dolgozóknak, különösen, ha az adott szaktudás iránt nagy a kereslet. Például, a szoftverfejlesztők és ápolók esetében gyakori, hogy a magas kereslet miatt az új belépők magasabb fizetéseket kapnak. A Pénzcentrum megkérdezett több HR szakértőt és munkaközvetítő portált is a jelenséggel kapcsolatban.
Hogyan lehet elkerülni a bérfeszültséget?
A cégek különböző stratégiákat alkalmazhatnak, a szakértők megoldásként említi példának a bérek rendszeres, fél- vagy negyedéves felülvizsgálatát, átlátható kommunikációt a bérstruktúráról, ösztönző bérelemeket, teljesítményalapú bónuszokat és juttatásokat, valamint karrierfejlesztési lehetőségeket. Emellett fontos a piac és a versenytársak bérszintjeinek folyamatos monitorozása is. Természetesen előfordul az is, hogy a vállalat kompromisszumot köt a jelölt kompetenciában, tapasztalatában, hogy benne maradjon a bérsávban.
Arra vonatkozóan pedig, hogy a cégek és vállalatok hogyan tudják biztosítani a fizetések jobb átláthatóságát a Prohuman Zrt. HR igazgatója elmondta,
egy mindenki számára elérhető és egységesen alkalmazott karrierterv tud segíteni. Ha a munkavállaló látja, hogy a következő években milyen szintekre tud feljebb lépni, és ez milyen fizetésemelkedést hozhat magával, és azt is tapasztalja, hogy mindez valóban működő karrierprogram, ahol elsősorban is a teljesítmény és tudás alapján juthat előre, sokkal motiváltabb és lojálisabb lehet. A legtranszparensebb megoldás, ha a munkáltató már az álláshirdetésben megadja a várható bérsávot, amint az Nyugat-Európában elterjedt gyakorlat, sőt, egyes országokban jogszabályi kötelezettség is
Mennyire gyakori jelenség a bérfeszültség? Miért derülnek ki a bérek közti különbségek a munkavállalók között? Erről többet a Pénzcentrum teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images