Az elmúlt évek során olyan hirtelen változtak a trendek, hová költözik szívesebben a lakosság - városból falura, családi házból panelbe, hegyekbe vagy víz mellé? - mint amekkora változáshoz máskor évtizedek kellenek. A válságok, krízishelyzetek, új élethelyzetek sokakban megérlelték a döntést, a választás viszont nehezebb, mint valaha. Mostanra az infrastruktúra fejlődése miatt a főváros agglomerációja szinte a Balatonig nyúlik, a home office elterjedése pedig sokak számára azt is lehetővé tette, hogy szinte bárhová elköltözhessenek. A lehetőségek így megsokszorozódtak. A Pénzcentrum új cikksorozatában régiónként elemzik, hogy mely településeken nőtt a lakosok száma leginkább az elmúlt években. A régiós és megyei toplisták alapján kiderül, hová költözhettek a legtöbben, melyek a leginkább kívánatos lakóhelyek ma Magyarországon.
A sorozat jelenlegi, első részében a Budapest és Pest után következő első NUTS 2 régiót, a Közép-Dunántúl lakosságszám változásait elemezték. Közép-Magyarország régiójával, mely Pest vármegyét és Budapestet foglalja magában, külön nem foglalkoztak, mert a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már korábbi cikkekben foglalkoztak. A Közép-Dunántúl után Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl következik majd. Jelenlegi, közép-dunántúli elemzésükből pedig kiderül, mennyien választhatták új lakóhelyükül Veszprém törpefalvait az utóbbi egy, illetve öt évben, melyek a legnépszerűbb helyek a Velencei-tó környékén, vagy mik a legkedveltebb agglomerációs kistelepülések a térségben.
Magyarország állandó lakossága a belügyminisztériumi nyilvántartás szerint 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Ez 0,4 százalékos csökkenés 2023 év elejéhez mérten, és 1,53 százalékos visszaesés 2020-hoz viszonyítva. A Közép-Dunántúlon 1 millió 70 ezer volt a bejelentett állandó lakosság száma 2024 januárjában. 2023-hoz képest 0,42, 2020-hoz képest 1,26 százalékos a visszaesés. Egy év távlatában tehát hasonló fogyást láthatunk, mint az országos átlag, 5 éves viszonylatban a csökkenés valamivel mérsékeltebb.
A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen a Veszprém vármegyeiek dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 29 veszprémi, 11 fejéri és 10 komárom-esztergomi, az ötéves összevetésben pedig 33 veszprémi, 14 fejéri és 3 komárom-esztergomi került a topba. A legnépszerűbb települések egytől egyig községek Velence kivételével. Vár nem nagy város - 2024 év elején 7 422 lakosa volt - így is szép teljesítmény lehagyni a falvakat százalékos lakosságszám növekedésben. Az egyéves listán 49., az ötévesen 17. helyen áll.
A listán előnyben voltak az apró- és törpefalvak, hiszen az ilyen településeken akár 10 fős bővülés is jelentős arányt tesz ki. Azonban ez így fair, hiszen Magyarországon a legkisebb falvakat fenyegeti leginkább az elnéptelenedés, az a néhány népszerű falvacska, amely növekedést tud mutatni, megérdemli hogy a toplisták élére álljon. Ilyen a veszprémi Balatoncsicsó, Tagyon és Somlójenő is, ahol 2023-ról 2024-re több mint 5 százalékkal nőtt a lakosságszám. Balatoncsicsó és Tagyon az ötéves listába is bekerültek, előbbi a 49., utóbbi a 34. helyen. Somlójenő a TOP50-be már nem fért bele, 62. lenne a ranglistán, amelyben a 2020 és 2024 között arányaiban legnagyobb lakosságszám növekedésű települések kaptak helyet.
Az 50-es listán több olyan falu is van, amely öt év távlatában lakosságszám csökkenést mutat, 2023-ról 2024-re viszont emelkedett, esetleg stagnál a lélekszám. Ilyen például Nagygyimót, ahol 2020-ban még 560-an laktak, 2023-ra ez 539-re apadt, de 2024-re ismét 560 bővült. Hozzá kell tenni, hogy az is szép teljesítmény falvak esetében, ha stagnálást mutatnak ötéves időtávon, nem pedig csökkenést. Öt év távlatában ugyancsak csökkenés látszik Megyerben, Keréktelekin, Bodorfán, Káptalanfán, Zalaerdőd, Tüskevár, vagy Süttő.
2020 óta pedig az arányaiban legnagyobb lakosságszám bővülést mutató települések: Balatonrendes, Nadap, Salföld, Márkó és Vöröstó. Ezek közül csak Nadap fejéri, a többi község veszprémi. A TOP50-be legalább 6,5 százalékos növekedéssel lehetett bekerülni. Velence mellett a városok közül egyedül Gárdony volt versenyben ebben az erős mezőnyben, de az ötéves listában csak a 60. helyig tudott felkapaszkodni a maga 5,51 százalékos növekedésével.
Hogyha a számszerű növekedést néznénk, akkor öt év alatt egyértelműen Gárdony és Velence vezetné a rangsort, ezeken a helyeken több mint ezer fővel nőtt az állandó lakosok száma. Balatonalmádi, Pákozd, Márkó, és Kulcs lakosságszáma is jelentős számban emelkedett. 2022 óta pedig szintén Velence, Gárdony, és Pákozd a rekorderek, ahol száznál is több fővel nőtt az állandó lakosság.
Ha csak a számszerű növekedést néznénk, Velence és Gárdony mindenképpen az élen járnak: Velence lakossága 5 év alatt 702 fővel, Gárdonyé 661 fővel nőtt. Ilyen szempontból hatalmas a növekedés Pákozdon, Márkón, Sukorón, Felsőörsön, Balatonalmádiban, Etyeken, Kulcson és Kápolnásnyéken. A városok közül még Martonvásár, Adony és Rácalmás emelkedik ki számszerű növekedést tekintve.
Melyek a legnépszerűbb települések Fejér megyében? Veszprém- vagy Komárom-Esztergom megyében? A Pénzcentrum teljes cikkéből kiderül, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images