Az elmúlt években komoly növekedés volt megfigyelhető a facélia, avagy a mézontófű magyarországi vetésterületében. De hogyan látják a helyzetüket a termelők, még mindig megéri ültetni, és mit remélnek az idei évtől? Az Agrárszektor ennek járt utána.
A facélia, avagy mézontófű termesztése Magyarországon az első feljegyzések szerint az 1920-as években kezdődött, ám az igazi fellendülés az 1970-es években indult meg, köszönhetően a vetőmag iránt megjelenő külföldi érdeklődésnek. A növény hazai termesztése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Mosonmagyaróvár térségében összpontosult, nem meglepő módon még most is ez a legjelentősebb termesztési körzet. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2020-ban készített egy elemzést a facélia hazai termesztéséről: ebből az derült ki, hogy a mézontófű vetésterülete 2016-ban már meghaladta a 6 ezer hektárt Magyarországon. Ezzel szemben a Lajtamag Kft. szaktanácsadója, Nagy Ida 2021-ben azt írta, hogy 2016-ban valójában 10 ezer hektáron termesztették itthon a mézontófüvet, 2020-ban pedig mintegy 8 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel a hazai termelők.
Bár - ahogy az Agrárszektor is megjegyezte - a növény a Közös Agrárpolitika rendszerében méhlegelőként és talajtakaróként is elszámoltatható vállalásként, a legtöbben még mindig vetőmagként termesztik, jellemzően a nyugat-európai igények kielégítésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a vetésterület változásának legfőbb motorja, mivel a facélia vetőmag ára az aktuális terményáraktól függ.Ezért is érdekes, hogy hogyan látják a helyzetüket a termelők, még mindig megéri ültetni, és mit remélnek az idei évtől?
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható, ITT!
Címlapkép: Getty Images