Az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb teret nyertek a pilóta nélküli légi járművek, vagyis a drónok mezőgazdaságban, különös tekintettel a növényvédelem területére.
Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy a mezőgazdasági drónok hazai térnyerését két aspektusból kell vizsgálni. Jogszabályi oldalról - vagyis, hogy mennyire lehetséges ez az elterjedés - azt lehet mondani, hogy egyelőre még elég korlátozott a permetező drónok szerepe és lehetőségei.
A valóságban már bőven 100 fő fölött van azoknak a bejegyzett drónpilótáknak a száma, akik elvégezték a szükséges képzéseket, és az eladási statisztikák is azt mutatják, hogy a drónok mostanra már eléggé jelen vannak a hazai mezőgazdaságban. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdés vizsgálata során külön kell választani, hogy a monitoring vagy a permetező drónokról beszélünk-e. Az előbbiek használatához ugyanis minden rendben van, valamennyi szükséges feltétel - képzés, drónok, jogosítványok és műveleti engedélyek - a rendelkezésünkre állnak már.
Az utóbbiaknál azonban még fájó hiány tapasztalható az engedélyezett szerek tekintetében, hiszen a mai napig mindössze egy növényvédő szer, a Mospilan 20 SG engedélyokiratát bővítették ki, és ezt is csak dióburok-fúrólégyre, valamint a cseresznyét és meggyet károsító cseresznyelégy ellen lehet használni.
Amíg nem bővül az engedélyezett szerek száma, addig a drónos permetezés nem fog tudni igazán elterjedni Magyarországon
- tette hozzá Gyovai Szabolcs.A drónok engedélyeztetése nem különbözik a többi permetezőgépétől
Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy drónnak ahhoz, hogy a pilóta nélküli légi jármű típusminősítést kapjon, a PlantaDrone Kft. ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a kérdéssel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Egyetemi Laborközpont Növényvédelmi Vizsgálólaboratórium, Agrártechnológiai Szakterület, Növényvédőgépvizsgáló-Csoport Laboratóriuma foglalkozik.
Nemcsak a drónokat, de valamennyi permetezőgépet itt vizsgálnak be, hogy megfelelnek-e a jogszabályi és a szakmai kritériumoknak. Gyovai Szabolcs rámutatott, hogy a vizsgálat során a gépeknek ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie: hogy a rendszer legyen zárt, kapcsolható, ne legyen csöpögés, szivárgás, szükséghelyzet esetén manuálisan is ki lehessen kapcsolni, megfelelő cseppképzéssel rendelkezzen és alkalmas legyen az arányos kijuttatásra. Ezeket a kritériumokat a labor határozza meg, és amelyik eszköz átmegy a próbákon, az megkapja az engedélyt.
A típusminősítés valójában egy téves megnevezés, ugyanis a labor forgalomba hozatali engedélyszámot ad a próbákon megfelelt gépeknek: ezt ragasztják rá matricaként a gépre
- emelte ki Gyovai Szabolcs.
Drónozás távolról? Nem probléma!
A PlantaDrone Kft. - Magyarországon elsőként - hozta létre a Drónműveleti Központ névre keresztelt szolgáltatásukat. Ennek lényege, hogy a vállalat a drónos növényvédelmi munkákat igénylő, de azokhoz idővel, megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező ügyfelek számára drónokat értékesít, majd az irányítását, a szükséges munkálatok elvégzését akár valós időben távolról segíti. Ennek során háttértámogatást nyújtanak, szaktanácsot adnak, de átvállalják a földi vagy légi növényvédelmi gép számára az útvonal megtervezését, vagy a kijuttatási térkép elkészítését is.
Ezzel kapcsolatban Gyovai Szabolcs elmondta, hogy a Drónműveleti Központ opciója a jövőben lesz jobban kommunikálva, hogy ne csak a vállalkozás partnerei, de bárki számára elérhető legyen. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a partnereik körében a kijuttatási térkép készítése és a valós idejű háttértámogatás a két legnépszerűbb szolgáltatási elem.
Címlapkép: Getty Images