A megszokottnál korábban kezdődött idén a hazai dinnyeszezon, a fóliasátras termelésből származó áru már június közepén megjelent a piacokon és egyes zöldségeseknél. A jelenleg elérhető árukészlet ugyanakkor még kismennyiségű, hiszen a hazai görögdinnye-termesztésnek csupán 3-4 százaléka folyik fóliasátor alatt – derült ki a derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE), valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös beszámolójából. Roszik Tamás, az egyik legnagyobb hazai termelő a HelloVidéknek elmondta, hogy a meleg tavasz miatt ebben az évben ők is korábban kezdték a munkálatokat. A szakember szerint ugyan volt némi lehűlés a szezon derekán, de még így is 2-3 héttel előbb indult a betakarítás.
Már elérhető a hazai piacokon és a zöldségeseknél a magyar dinnye, és a sárgadinnye. Az időjárás az idén kedvezett a dinnyetermesztésnek, napfényből és csapadékból is volt elég. Roszik Tamás, az egyik legnagyobb hazai dinnyetermelő lapunknak elmondta, hogy a korai betakarításra nem nagyon volt felkészülve a hazai piac, több gyümölccsel összemosódott a sárgadinnye érése is, ami némi tumultust okozott idehaza.
A pillanatnyi helyzet realizálódni látszik, egyelőre nem jönnek nagy mennyiségek a betakarításból. Ez a száraz meleg nagyon kedvez a mediterrán gyümölcsnek, így nagyon jó az idei szezon
- hívta fel a figyelmet.
Kilőttek az árak
Roszik Tamás kérdésünkre elmondta: a sárgadinnye bruttó kilonkénti nagykereskedelmi ára jelenleg olyan 400 Ft/kg áron mozog. Ennek ellenére nagy lehet az eltérés az egyes üzletláncok, és kereskedők között attól függően, hogy ki milyen árréssel dolgozik.
Mint mondta, 100 forintban áll meg jelenleg egy dinnyének a csomagolása, szállítása. Ebbe beletartozik a műanyag kartonbérlés, és a papírkarton adója is. Az, hogy sok vagy kevés ez a száz forint jól szemlélteti az a tény, hogy pár évvel ezelőtt, csupán 100 forintos kilonkénti ára volt a sárgadinnyének.
Jó néhány évvel ezelőtt, amikor valaki 100 forintért adott el egy kg dinnyét, akkor kihúzta magát, és azt mondta bizony ez egy jó ár. Ez a mostani ár arra elég, hogy becsomagoljuk, és elvigyük egy áruházba
- tette hozzá.
A piaci árnak az egyharmada csak az ÁFA mértéke. Mint mondta, nagyon magasak az üzemanyagköltségek, és az útdíj is. Hozzátette: egy raklapot 15 ezer forintért visz el manapság egy hűtőkamion. Ez 400 kg dinnye esetében 20-25 forint kilonként, ha egész raklapról beszélünk. Roszik Tamás szerint érdemes tudni, hogy a dinnye ára nem mindig a gazda zsebébe landol, annak csak egy kis százaléka kerül hozzá.
A termőterület bővülése az idén tovább folytatódott
Míg 2022-ben 2600, 2023-ban pedig 2900 hektáron folyt dinnyetermesztés az országban, az idén elérte a 3300 hektárt a termőterület nagysága. Sárgadinnyét 450-500 hektáron termesztenek hazánkban. A mennyiség ugyanakkor valamelyest változhat az időjárás függvényében, de minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés legyen az idei.
Roszik Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a sárgadinnyénél is emelkedő tendencia figyelhető meg. Mint mondta, a sárgadinnye esetében az előző években is magasabbak voltak az árak, ami ösztönzőleg hat a gazdákra arra, hogy a következő idénybe még elhivatottabban termeljenek. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a tavalyi magas árak leginkább a megfelelő termésmennyiség hiánya miatt alakultak ki.
Nagyon sok import dinnye van Magyarországon, vannak azonban áruházak, akik csak mutatóba tartanak magyar terméket a pulton. Hazánk jelentős célállomásnak számít több külföldi sárgadinnyetermelő ország szempontjából
- magyarázta.
A magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a termelőket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak.
Az export terén 2023-ban már volt némi elmozdulás, az ágazat szereplői pedig bíznak abban, hogy ez 2024-ben is folytatódni fog a kivitel bővülése, így a hazai görögdinnyetermés több, mint harmada kerülhet exportra. A legtöbb magyar görögdinnye a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ár-érték arány tekintetében, milyen különbségek figyelhetők meg, a hazai, és a külföldi termékek között. Az ezt firtató kérdésünkre Roszik Tamás kiemelte: amikor külföldihez hasonlítjuk a hazai termékeket, akkor érdemes leszögezni, hogy a korábbi kézi dinnye termesztés a fóliasátrakban kétszer annyiba kerül. Ráadásul kockázatosabb, mivel nincs akkora termés. Mindent kézzel végzünk, nincs lehetőségünk nagyüzemi gépekkel dolgozni ilyenkor.
Jelen pillanatban azt kell mondjam, hogy a 300 forintos korai dinnye ára 400 forintra emelkedett, gyakorlatilag magasabb árfekvésbe forgalmazunk most a szabadból, mint a fóliaházakból
- fűzte hozzá.
Egyre kevesebb a jó munkaerő
Mint minden más ágazathoz hasonlóan a mezőgazdaságban is óriási a megfelelő szakember és fizikai dolgozók hiánya. Roszik Tamás szerint a magyar munkavállalók körében kimagasló bérezéssel tudnak csak kvalifikált embereket találni.
Tudomásul kell venni, hogy a betakarítást már nem tudjuk magyar munkavállalókkal kiváltani, mivel rendkívül szélsőséges körülményekről van szó.Vagy a szúnyog csíp, vagy, mint ahogy most is, óriási a hőség
- mondta.
Sok esetben már nem is a pénzről van szó, hanem a kényelemről, sokan már nem szívesen végzik ezeket az egyszerűbb munkákat. Roszik Tamás szerint a legtöbb gazdálkodó külföldiekkel, ukránokkal, törökökkel, vagy éppen erdélyi munkásokkal dolgoztat.
Korszakváltás a technológia terén
A hazai dinnyetermesztésben a fajtaválaszték és a termeléstechnológia terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt években. A korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó oltott és hibrid dinnyék. Így a magyarországi fajtahasználat is egyre jobban felzárkózik a nemzetközi trendekhez, a fólia alatti termesztéssel pedig előrébb hozható a szezonkezdet.
A termőterület bővülése az idén tovább folytatódott, ami nagyobb mennyiség betakarítását teszi lehetővé. Az elmúlt években a fajtaválaszték és a termelési technológia terén elért előrelépések pedig garantálják a kiváló minőséget.
A technológiaváltás következtében a dinnyetermesztés hatékonysága lényegesen javult. Bár az elmúlt évtizedhez képest feleakkora területen termelünk dinnyét, a megtermelt mennyiség alig csökkent, mivel a termésátlagok, a termésbiztonság lényegesen növekedett. A fajtaváltás ellenére megszokott finom íz megmaradt, sőt, javult a minőség.
Ez alapján mérlegeljünk
Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi azok a tényezők, amik alapján mérlegeljünk a sárgadinnye-vásárlás során. Roszik Tamász szerint elsősorban mindenképp a küllemét nézzük meg. Ahogy kint, úgy bent, ahogy bent, úgy kint. Ha lehet keressünk bordázott dinnyét, ami kívülről esztétikus, mivel az a belvilágban is jó minőségű. Annak sokkal sárgább lesz a hússzíne, és sokkal zamatosabb lesz az íze. A kisebb dinnyék is tudnak finomak lenni.
Címlapkép: Getty Images