A KSH adatai szerint a tavalyi év második felében megint több mint négyezer bolt zárt be Magyarországon.
Még mindig nem képes magához térni a kiskereskedelmi a szektor az előbb a koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés, majd a háború által okozott inflációs válság okozta sokkból. A KSH adatai szerint az előző év második felében több mint négyezer kiskereskedelmi egység zárt be, és a Pénzcentrum által megkérdezett szakértő szerint nem látszik a láthatáron olyan, ami ezt meg tudná állítani.
A Pénzcentrum megnézte az adatokat minden megyében, és arról is kérdezte az elemzőket és a szakértőket, hogy mi a helyzet a kiskereskedelmi szektorban a munkaerőpiaccal, valamint hogy egyáltalán van-e olyan bolttípus vagy város, ami még mutat arra jeleket, hogy elkerüli őket a visszaesés.
2023 június végétől az év végéig több mint négyezer bolt zárt be országosan, ez derült ki a KSH adatsorából. Ha százalékban kifejezve nézzük, akkor a legnagyobb arányú bezárási hullám Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, előbbinél már az öt százalékot is elérte a bezárás mértéke a vizsgált időszakban.
A helyzet hasonló azoknál a boltoknál, melyeket egyéni vállalkozó üzemeltetett. Itt azonban már jól látszik, hogy nem a fővárosban zárt be a legtöbb ilyen típusú bolt, hanem vidéken: Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze fél év alatt a boltok több mint huszada tűnt el, ami feltételezi, hogy több ezer család került nagyon rossz helyzetbe emiatt.
Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi Tagozatának elnöke a lap megkeresésére azt mondta: nem csak az élelmiszerkereskedelemben küzdenek nehézségekkel, más szektoroknál is megfigyelhető tendenciáról van szó.
Több tényezővel is magyarázható, mindenképpen komplex jelenség. A pandémia hosszú távú negatív hatásai, a gazdasági környezet változása (energiaválság, infláció, háborús helyzet) és a fokozódó piaci verseny mind hozzájárultak a kiskereskedelmi egységek számának csökkenéséhez. Nem minden kereskedelmi folyamat állt vissza a pandémia előtti állapotra, például a ruházati cikkek és luxuscikkek piacán is tartós a keresletcsökkenés, folyamatosak a bolti bezárások.
A COVID során a vásárlási szokások jelentősen megváltoztak. Sokan átálltak az online vásárlásra, ami hosszú távon is hatással van a hagyományos kiskereskedelemre, kevesebb számú fizikai üzlethelyiségre van már szükség, tehát a kereskedelmi tevékenység ugyanúgy zajlik, csak az online csatornákon; kifejezetten igaz ez egyes termékfajtákra, mint például ruhák, kozmetikai nehézáru és fehéráru
- mondta a kereskedelmi tagozat vezetője. Hozzátette azt is, hogy szerinte a megújulásban kellene a megoldást keresni.
Ugyanakkor a vállalkozások kiadásai emelkedtek a megváltozott piaci körülményekhez alkalmazkodva, ezen változásokhoz a kisebb üzletek nehezebben tudnak alkalmazkodni. Egyes vállalkozások nem tudnak megújulni, azonban ha nem kínálnak valami egyedit a vásárlók számára, nem tudják felvenni a versenyt a dinamikusabb és innovatívabb versenytársaikkal
- mondta még erről. Krisán László szerint ugyanakkor mindenképpen lépéseket kellene tenni a bezárási hullám visszaszorítására, ehhez viszont összefogásra, összehangolásra van szükség.
Van még város, ami tartja magát
Gyalay-Korpos Gyula, a Plázaszövetség elnöke a Pénzcentrum kérdésére elmondta: van jelenleg két város, ahol a plázák boltjai tartják magukat: de nem véletlen az sem, hogy éppen ott.
A kisebb üzleteknek viszont messze nincs annyi tartalékuk, nekik tovább tart az, ami már a koronavírus idején elkezdődött: a létbizonytalanság, a tartalékok lassú elfogyása és a folyamatosan emelkedő költségek miatt nagyon sokan bedobják a törülközőt. Nem mindegy a bevásárlóközpont lokációja sem: természetesen több vásárlóra számíthatnak azok a boltok, amelyek a belvároshoz közelebb helyezkednek el a plázákban.
Vidéken az a helyzet, hogy Győrben és Kecskeméten kimondottan jó most a plázában található boltok helyzete. Erre pedig egyszerű a magyarázat: ebben a két városban autógyárak vannak, ahol egy jobban kereső réteget találunk, ők pedig nyilván gyakrabban látogatják a bevásárlóközpontokat is
- tette még hozzá a Plázaszövetség elnöke.
Címlapkép: Getty Images