Sorozatgyártásra alkalmas, 1 MW teljesítményű zöld hidrogént előállító vízelektrolizáló berendezést fejleszt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Ganzair Kompresszortechnika Kft.
Az ioncserélő membránnal (PEM) működő vízelektrolizáló berendezések működési elve évtizedek óta ismert. Kis méretű berendezések régóta kereskedelmi forgalomban vannak, a megawattos tartományban működő rendszerek az elmúlt évtizedben jelentek meg, szinte kizárólag egyedi fejlesztésű projektekben.
Az ilyen nagyobb teljesítményű rendszereket főként eredetileg más, illetve univerzális célra előgyártott részegységekből állították össze, így hatékonyságuk elmarad az optimálistól, építési folyamatuk lassú és drága, módosításuk nehézkes.
Az SZTE és a Ganzair Kft. a 800 millió forint támogatással megvalósuló, két évig tartó projektjében olyan berendezést fejlesztenek, amely a közeljövőben jelentkező hidrogénigényre nyújt technológiai megoldást, új távlatot nyit a hazai és az exportpiacokon az energiatárolási fejlesztéseknek, előmozdítja az ipari és közlekedés dekarbonizációját.
Az SZTE-n az utóbbi évtized elektrokémiai kutatásainak fókusza folyamatosan tolódott az elektrolízis technológiák gyakorlati alkalmazása irányába. Ez elvezetett a méretnövelés igényéhez, olyan elektrolizáló rendszerek létrehozásához, melyek gazdaságosan üzemeltethetők. Ebben a folyamatban fontos lépés volt a szegedi Science Parkban telepített rendszer.
A sorozatgyártásban készülő elektrolizáló berendezésre piaci igény várható a fém- és vegyiparban, a zöld hidrogén üzemanyagként szolgálhat a hosszú tengelytávú járművek, a kamionok és targoncák számára, energiatároló közegként szolgálhat a naperőművek, napelemparkok esetében.
Címlapkép: Getty Images