Jelentős változások figyelhetőek meg a magyar sörpiacon: bár a fogyasztás csökkenése ezt az ágazatot sem kíméli, a minőségi sörök iránt azonban egyre növekvő kereslet tapasztalható. Ez pedig kifejezetten kedvez a kisüzemi, vagy más néven kézműves sörfőzdéknek, amelyek egyre népszerűbbek a lakosság körében. És bár a tavaly bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), valamint az idén júliustól életbe lépő kötelező visszaváltási rendszer (DRS) komoly nehézségeket okozott a sörfőzdéknél, az Agrárszektor által megkérdezett ágazati szereplők mégis jellemzően pozitívan nyilatkoztak a helyzetükről, és a fogyasztás fellendülését várják a nyári időszak hátralevő részében.
Míg 1990-ben még fejenként 105 liter sör fogyott Magyarországon, ez 2014-re 59 literre esett vissza. Az iparágban ugyanakkor egy technológiai és minőségi forradalom zajlott le, így a sörfogyasztás azóta 68 liter per főre emelkedett, bár ez a növekedés a koronavírus-járványt követően megtorpant, derült ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének adataiból. A hazai sörfogyasztás 2023-ban az európai trendekhez hasonlóan csökkent: ez 2023-ban alig több, mint 5,4 millió hektoliter volt, ami 10%-os visszaesést jelentett a 2022-ben mért 6,01 millió hektoliteres szinthez képest. Idén ugyanakkor sikerülhet ennek a lemaradásnak egy részét ledolgozni, de hosszú távon a szakértők az alkoholfogyasztás visszaesésével párhuzamosan a sörfogyasztás trendszerű csökkenésével is számolnak.
Van azonban egy olyan szegmense az ágazatnak, ahol bizonyos szintű növekedés tapasztalható: ez a kézműves és kisüzemi sörfőzdék világa. Ezek a főzdék az elmúlt évtizedben sikeresen vetették meg a lábukat a hazai értékesítésben, ugyanakkor az utóbbi időszak költségnövekedései (alapanyagárak, energiaárak, bérköltségek) is erősebben sújtották őket. A kiterjesztett gyártói felelősség, valamint az azt részben felváltó kötelező visszaváltási rendszer komoly adminisztrációs és költségbeli nehézségeket okozott a kézműves sörfőzdéknek, amelyet nem, vagy csak részben tudtak érvényesíteni az áraikban. A kisüzemi szegmensben ráadásul a fesztiválszezon és a sportesemények sem jelentenek feltétlen növekedést a forgalomban, mert ezeknek a főzdéknek alapvetően nem célja a nagy volumenű értékesítés, inkább a kulturált sörfogyasztásra, az értőbb és a különlegességekre fogékonyabb vevőkre alapoznak.
Komoly nehézségeket okozott a kisüzemi sörfőzdéknek a DRS rendszer bevezetése
Starcsevics Péter, a Stari Sörfőzde vezetője, aki egyben a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének (KSE) elnöke, az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy mint jószerével minden piaci szereplőnek, a kézműves sörfőzdéknek is nagy nehézséget okozott a DRS rendszer bevezetése. A szakember szerint az időzítés a lehető legrosszabb volt, mert bár idén januártól már élt a kötelező visszaváltási rendszer, csak július 1-jétől járt le a türelmi idő, éppen a nyári szezon közepén, amikor egyébként is leterheltebbek a sörfőzdék, ráadásul a vendéglátóipari egységek is nehezebben tudják kezelni az átállásokat.
A sör szezonja a nyár. Ezt az átállást jobb lett volna szezonon kívül csinálni
- szögezte le Starcsevics Péter.
A KSE elnöke szerint a sörfőzdéknek komoly adminisztrációs terhet jelentett az, hogy minden terméket regisztrálni kellett. A MOHU ragaszkodik a 45 napos regisztrációs időhöz, és most egyszerre sok főzde próbálta meg a termékeit bejegyeztetni. Emellett sokan nem csak állandó szortimenttel rendelkeznek, és ha például kitalálnak egy új receptet, amíg az nincs regisztrálva, nem tudják eladni. Ez pedig egy nagy akadály - mutatott rá a Stari Sörfőzde vezetője. Starcsevics Péter beszélt arról is, hogy DRS-díj fixen 50 forint, de azt külön kell számlázni, nem épül be az árba. Az EPR díjakat azonban a főzde nem tudta érvényesíteni az árakban. Az elmúlt évben egyébként is rendkívül magas költségnövekedések voltak, elég ha a maláta árára gondolunk, az energiaárakra, bérköltségekre, üzemanyagra - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a 400 forint körüli euróárfolyam is jelentősen megemeli a költségeket.
Bukovinszky László, a Szent András Sörfőzde ügyvezetője elmondta, hogy korábban is odafigyeltek a környezettudatos gondolkodásra, hiszen a kisüzemi sörfőzdék között szinte egyedüliként alkalmaztak eddig is visszaváltható palackokat, amiket a főzdében mosás után újra felhasználnak. Ennek az eljárásnak a karbonlábnyoma a legkisebb a lehetséges alternatívákhoz - mint például a visszagyűjtés esetén bezúzásra, újraöntésre kerülő palack vagy sörösdoboz - képest. A DRS rendszer a fogyasztó számára elfedi ezt a tényt, hiszen a laikus vásárló azt gondolhatja, hogy a rendszerben visszaváltott palack vagy italos doboz ugyanannyira „zöld” megoldás, mint a mosás után újrahasznosított visszaváltható palack. A szakember rámutatott, hogy a DRS rendszert a jelenlegi formájában a főzdénél környezetvédelmi szempontból visszalépésnek élik meg.
Ennek fényében különösen fájdalmas, hogy a korábbiakhoz képest az EPR/DRS rendszerrel többlet költséget és váratlanul nagy többlet adminisztrációt kaptunk a nyakunkba
- emelte ki Bukovinszky László.
Maga az átállás is komoly átszervezési munkát igényelt, de a nagyobb problémát a folyamatos plusz munkák jelentik: egyes kiskereskedők - általában a hipermarketek - ugyanis nem fogadják el a visszaváltós csomagolást, az új rendszerben viszont folyamatosan kétféle címkével kell készletet tartania a sörfőzdének, a DRS-es és hozzájuk ténylegesen visszakerülő visszaváltós üvegeket is kezelniük kell. Az ezzel járó plusz munka természetesen költségnövekedést jelent a cégeknek - húzta alá az ügyvezető, hozzátéve, hogy az EPR-díj pedig egyértelmű többletköltség.
A DRS díjat a főzde kiszámlázza a fogyasztónak
A DRS díjat a főzde kiszámlázza a fogyasztónak - közvetlenül vagy a kereskedőkön keresztül. Ezért a MOHU-nak fizetett DRS díj önmagában nem jelent addicionális költséget. Azonban amíg a fogyasztók nagy része nem viszi vissza a DRS-es csomagolásokat - márpedig ez a helyzet -, addig az 50 forintos DRS-díjat árnövekedésként élik meg, ami már az első hetekben is érezhetően csökkentette a sörfőzde termékeinek forgalmát. Ez pedig rosszabb, mint egy kis többletköltség.
Bukovinszky László az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy jelenlegi kereslet-hiányos gazdasági helyzetben nincs lehetőség arra, hogy ezeket a költségeket beépítsék az árakba, de a kereskedelmi partnereik többsége is a tényleges fogyasztói költések csökkenésére, a kereslet visszaesésére panaszkodik. Ilyen környezetben az árak csökkentésére lenne szükség, a piac nem bírja el az áremelést - mutatott rá a szakember.
A Fehér Nyúl Sörfőzde már jó előre elkezdett felkészülni az új rendszerre: Meiszner Péter, a vezetőség tagja kérdésünkre elmondta, hogy egy kollégájuk már tavaly novembertől tanulmányozni kezdte a kötelező visszaváltási rendszer szabályozását, hogy a majdani átállást minél zökkenőmentesebbé tegye. A szakember beszélt arról is, hogy a tavaly bevezetett EPR lényegében ugyanaz volt, mint a korábbi környezetvédelmi termékdíj, így annak kapcsán nagy változás nem volt. Meiszner Péter ugyanakkor elismerte, hogy
a DRS-re való átálláshoz jelentős mennyiségű plusz adminisztrációra volt szükség, címkéket és vonalkódokat kellett regisztrálni.
A szakember is rámutatott, hogy a DRS egy kötelező visszaváltási díj, amit nem lehet belépíteni az árakba. Vagyis akár egy multinak adják el a terméküket, akár közvetlenül a fogyasztónak a webshopon keresztül, az 50 forintos visszaváltási díjnak külön sorban kell megjelennie.
Husz Vivien, a Mad Scientist webshopért felelős munkatársa is elismerte, hogy az EPR és a DRS rendszerek bevezetése okozott nehézségeket a sörfőzdének. A regisztrációs folyamat például nagyon ijesztő volt, és mivel neki jóformán hetente van egy-két új sörük, a mindenkori raktárkészletük nagyon vegyes. Visszamenőleg kellett sok terméket regisztrálni, és még mindig van néhány olyan régebbi termékük, ami még nincs benne a rendszerben. Husz Vivien azonban rámutatott, hogy mivel július 1-jével hivatalosan is működésbe lépett a DRS-rendszer, mind a MOHU-nál, mind pedig az auditáló labornál nagyon segítőkészek, és igyekeznek felpörgetni a regisztrációkat, de még mindig nem könnyű a folyamat. A sörfőzde webshop guruja azt is elmondta, hogy a weboldalukon már hozzáadódik a termékekhez az üvegenkénti 50 forint, és a többi partnerüknek is így adják tovább.
Mivel ez külön díjtétel, nem nekünk probléma, mi viszonteladóknak és webshopon áruljuk a söreinket. A visszaváltás viszont már más lapra tartozik
- mondta Husz Vivien.
A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép: Getty Images