A klímaváltozás egyre súlyosabbá váló hatásai világszerte jelentős kihívásokat jelentenek a mezőgazdasági termelés számára, hiszen az időjárási minták változásai, a szélsőséges események gyakoriságának növekedése és a lassan már évente jelentkező, száraz, aszályos időszakok mind-mind olyan problémának számítanak, amelyekre nagyon gyorsan kellene komplex választ találni. A megoldásnak részét képezi a precíziós technológiák használata és alkalmazása, a vetésszerkezet átalakítása, az új növények bevezetése a termelésbe, de ide tartozik az öntözés alá vont területek nagyságának növelése is, amely jobb és rosszabb időszakokban is egyfajta biztosítékot nyújtanának a gazdáknak. Az Agrárszektor által megkérdezett termelők mind elismerték az öntözés, öntözésfejlesztés fontosságát, és nem volt egy se, aki ne gondolkodna ebben az irányban, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a jelenlegi piaci környezet, a beruházás magas költségei, az esetleges jogi és technológiai problémák és a hosszú megtérülési időtartam miatt nehéz megtervezni és kivitelezni egy ilyen léptékű fejlesztést.
Magyarországon ma a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a növények számára szükséges vízmennyiség biztosítása, hiszen a korábbi évtizedek átlagától eltérő és egyenetlen csapadékeloszlás még a komolyabb aszályos időszakok nélkül is megnehezíti a gazdák dolgát. Erre lehet megoldás az öntözés fejlesztése, ami - bár évek óta a hazai agrárstratégia részét képezi - csak nagyon lassan, nagyon apró léptekben halad előre. Ennek több oka is van, amelyek egy része az elmúlt évek gazdasági helyzetében, mások hazánk földrajzi adottságaiban, illetve a jogszabályi környezetben keresendők.
Az öntözésfejlesztés, és az azzal kapcsolatos beruházások ugyanis eleve nagyon magas forrásigénnyel rendelkeznek, ám az utóbbi idők kedvezőtlen kamatkörnyezetében és megemelkedett beruházási költségek mellett sok gazdaság ez irányú szándékai ellenére sem tud belevágni egy ilyen projektbe. Az öntözési rendszerek telepítésének és fenntartásának kigazdálkodását ráadásul az alacsony terményárak is megnehezítik, emiatt pedig megnyúlik a beruházások megtérülési időszaka. És hiába a korábban meghirdetett, és hamarosan újra megnyíló, ilyen célú pályázati felhívások, a termelők nem érzik azt, hogy megengedhetnek maguknak ennyire nagy léptékű, minimum 5, de inkább 10-15 év alatt megtérülő projekteket. Pedig a szakértők szerint is a következő évtizedek sikeressége múlhat egy-egy ilyen fejlesztésen.
Hogyan lájták a gazdák, termelők a helyzetet? Erről többet az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images