Az orosz-ukrán háború kezdete óta az egyik, ha nem a legnagyobb kihívást a gazdák számára az értékesíthetőség jelenti.
Az EU területére keletről beérkező gabona egyre inkább rátelepszik a hazai gabona célpiacára. Kukoricából és alacsonyabb minőségű búzából keleten sokat termelnek, olcsóbban, kevésbé szigorúan szabályozott körülmények között. A tengeri logisztika pedig egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi számukra a termés célba juttatását.
A második fő nehézség, amellyel napjainkban a növénytermesztőknek meg kell küzdenie, az a jövedelmezőség. Kihívás olyan növényt termeszteni, amely tartósan, stabilabb jövedelmet ígér
– mondta az Agrárszektornak Bene Zoltán.
Hozzátette: 2022-ben az aszály szólt közbe, ekkor a kukorica és a napraforgó jövedelemtermelő képessége is jelentős csorbát szenvedett.
Tavaly a megemelkedett input árak és a lefeleződött terményárak okozta következményként nem tudtunk értelmezhető jövedelmet elérni sem a kukoricával, sem pedig a napraforgóval.
A harmadik jelentősebb nehézség pedig az egyre fokozódó, egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodó képesség javítása. A szakértő szerint az említett három fő tényező az, ami ma befolyásolja a termelők döntéseit. A termelők érthető módon, egy értékesíthetőbb, stabilabb jövedelmet ígérő és időjárásállóbb növényt szeretnének vetni
- vélekedett a lapnak a szakember.
Miben van a jövő?
Bene Zoltán véleménye szerint a három fő nehézség kiküszöbölésére a szója megoldást jelenthet.
Több mint egy évtizede nagy szenvedéllyel nagy erőfeszítéssel azon tevékenykedünk, hogy tartósan emelkedjen a szójavetés Magyarországon
- emelte ki.
Az Európai Unióban több mint 30 millió tonna szójababra van szükség. A szója nem, vagy csak rendkívül nehezen helyettesíthető növény a takarmányiparban. Körülbelül 3 millió tonna szóját állítunk elő az Európai Unió területén, de ennek több mint a tízszeresére van szükség, tehát a kereslet, a megtermelt mennyiséghez képest szinte korlátlannak tűnik. Ebből kifolyólag Európán belül nem kell túltermeléstől tartani.
Egy amerikai tanulmány szerint a szója hőtűrő képessége magasabban helyezkedik el 5 fokkal, mint a napraforgó és a kukorica esetében.
Ez a káros hőmérsékleti küszöbértékben jelentkező előnye, fókuszba helyezheti a szóját, hiszen a klímaváltozás okozta melegedés, a forró időjárás napjainkban már jelentős károkat okoz a növénytermesztésben. 2022-ben, az aszály történelmi károkat okozott, de a szójatermesztők az országos átlagot tekintve még így is nyereséggel számolhattak a Karintia Kft. becslései alapján.
200 ezer forint tiszta hasznot tudtak realizálni a szójatermesztők, de sajnos ez nem mondható el sem a kukorica-, sem pedig a napraforgó termelők esetében
- fogalmazott a szakember.
Címlapkép: Getty Images