Ahogy a Pénzcentrum írja, hivatalos időkeret nincs, a pályakezdő státusz jellemzően 1-3 évig tarthat, a munkakör bonyolultságától függően. A legmagasabb kezdő fizetéseket az IT és a műszaki szektor kínálja, ahol a bérek 600-750 ezer forint között mozognak, és az első öt évben akár 25-40%-os növekedést is mutathatnak. A villanyszerelők, CNC gépkezelők és teherautósofőrök fizetése is versenyképes. A koronavírus óta elterjedt távmunka növelte az otthoni munkavégzés iránti keresletet a fiatalok körében, ám ez a beilleszkedést is megnehezítheti. A munkajogi tudatosság és a megfelelő szerződéses feltételek ismerete elengedhetetlen, hogy elkerüljék a visszaéléseket.
A pályakezdők helyzete napjainkban különösen aktuális kérdés, hiszen a fiatalok egyre több kihívással néznek szembe az első munkahelyük megtalálásakor és az új környezetbe való beilleszkedés során. A munkaerőpiac változásai, mint például a digitalizáció és a pandémia utáni távmunka elterjedése, új lehetőségeket nyitottak meg a friss diplomások előtt, ugyanakkor növelték a munkavégzéssel járó elvárásokat is. Felmerül a kérdés: ki számít ma pályakezdőnek, és milyen fizetési kilátások várják őket? Erre a kérdésre kereste a választ a Pénzcentrum.
De mire kell figyelni, hogy ne verjenek át, ha pályakezdő vagy?
Előfordulhat olyan, hogy egyes munkahelyek kihasználva a pályakezdők tapasztalatlanságát a munkaügyi, szerződéses kérdésekben olyan konstrukciókba szorítják a fiatalokat, amely kellemetlenséget szülhet. Tipikus ilyen helyzetek a munkaviszony megszüntetése vagy létrehozása: például ha a pályakezdő nem írt alá munkaszerződést, vagy ha alá is írt, nem kapott belőle egy példányt, és nem kapott munkaköri leírást, bérjegyzéket, akkor érdemes gyanakodni.
Az is gyanúra adhat okot, ha a munkaadó változik benne, vagy ha nem a tényleges munkáltatóval jön létre a szerződés, hanem egy olyan céggel, akiről a dolgozó nem is hallott az interjúfolyamat során. Továbbá az is gyakori eset, hogy nem a tényleges munkabért vagy munkaidőt tüntetik fel a munkaszerződésben. Ekkor szintén fennáll annak a veszélye, hogy csalási konstrukcióba vonják be a jelöltet
- kezdte Dénes Rajmund Roland a válaszában. Szinte bevett gyakorlat a kis- és középvállalkozások körében, hogy a munkáltató a szerződésben rögzített béren és juttatásokon felül a megállapodott fizetés maradék összegét készpénzben, „zsebbe” adja át a munkavállaló számára. Arra is akad példa, hogy ezt a dolgozó kezdeményezi, például mert letiltás terheli a bérét vagy mert arra számít, hogy ilyen módon több nettó fizetésre tehet szert. De a munkaadó is sakkban tarthatja így az alkalmazottat; a járulékok levonása és az adók befizetésének elhagyásával ugyanis szép summát tud magának megspórolni, a munkavállalónál pedig gyakran úgy érvel, hogy csak így tud magasabb bért kínálni a számára, aki ezért kénytelen elfogadni a helyzetet.
Azonban ha fény derül rá, mindkét fél pórul járhat: egyrészt a munkáltatónak a sokszorosát kell majd kifizetnie az adóhivatal felé, és a munkaügyi ellenőrzés során is komoly bírságot kaphat. A munkavállalónak pedig szintén a szó szoros értelmében fizetnie kell: a feketén, szürkén megkapott „munkabér” ugyanis adóköteles, ezért a megszerzett jövedelmet a munkavállalónak kell bevallania.
- részletezte a Mind-Diák Szövetkezet igazgatója. A témában Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója azért kiemelte, hogy
komoly foglalkoztatóknál, ahol van HR, nem jellemzőek a visszaélések.
Azért érdemes felkészülni alapvető jogi kérdésekben, ugyanis számos olyan joga van egy pályakezdőnek, amelyről a többség nem tud.
Azt tapasztaljuk a pályakezdő munkavállalóknál, hogy sok esetben nem ismerik az alapvető jogaikat, ugyanakkor gyakran a kötelezettségeiket sem. Az alapvető jogok biztosítják a munkavállaló védelmét, a megfelelő körülményeket és a tisztességes elbánást. Ilyen alapvető jog például az, hogy a dolgozó írásban is megkapja a munkaszerződését, ami tartalmazza a munkavégzés idejét, helyét, a munkakört, a fizetést, stb. Vagy például ilyen még a biztonságos és egészségügyi szempontból megfelelő munkakörülmények biztosítása, a diszkriminációmentes bántásmód vagy a törvényes munkaidő betartása.
- mondta el Dénes Rajmund Roland. Általában a munkaszerződés, valamint a munkaköri leírás védi leginkább a pályakezdőt (is), ha például attól huzamosabb ideig eltérő munkát végez vagy más beosztásban, más telephelyen foglalkoztatják – erre hivatkozva tud a feletteséhez fordulni. Érdemes már a belépéskor, aláírás előtt figyelmesen elolvasni a munkaszerződést, és ha valamit nem ért a pályakezdő, merjen kérdezni vagy utánajárni, hogy később ne érje őt kellemetlen meglepetés.
Ha később tapasztal ellentmondásokat a munkaviszonya fennállása alatt, abban az esetben érdemes a közvetlen felettesét megkeresni a kérdéseivel, és ha nem kap megnyugtató válaszokat, a cég HR osztályához is fordulhat. Fontos, ha úgy érzi bárki, hogy visszaélés áldozatává vált, akkor
érdemes utánajárni, hogy milyen szervhez tudnak fordulni (pl. ombudsman), de ebben azt gondolom, hogy jobb a megelőzés, mint a védekezés, ismerni kell a jogaikat és a kereteket, amikben alkalmazzák őket
- jegyezte meg Nógrádi József.
Hogyan érdemes felkészülni a munka világára? Meddig számít valaki pályakezdőnek egyáltalán? Erről többet a Pénzcentrum teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images