Magyarország gazdag növénynemesítési múlttal rendelkezik, világviszonylatban is az első között vagyunk. Leírt publikációs adataink már több, mint 200 évvel ezelőttről is vannak. A rendszerváltás óta jelentős versenyhelyzeti hátrány kezdett kialakulni a nyugati cégekkel szemben. Dr. Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke az Agrárszektornak elmondta, a magyar fajták, különösen a repce és napraforgó esetében, szinte teljesen kiszorultak a piacról, ami a nemzeti önállóságot is veszélyezteti. Az utóbbi évtizedekben a szektorban sok munkahely szűnt meg, és a szakemberek számának, illetve minőségének csökkenése aggasztó. A növénynemesítés folyamatos tevékenység, a szükséges pénzügyi ráfordítás, a modern technológiák integrálása elengedhetetlen annak jövője szempontjából.
Ha a nemesítői oldalról nézzük, akkor azt kell elmondani, hogy Magyarország szinte az összes európai ország közül a legfényesebb és a legidősebb nemesítési históriával, történettel rendelkezik. A rendszerváltás a hazai növénynemesítésben jelentős változást és diszharmóniát indított el
- fogalmazott lapunknak Pauk János. Hozzátette: Magyarország már 1989 előtt is nyitott volt a nemesítési piacon, de a nyugati cégek a fordulat évei után hatalmas tőkével és marketinggel léptek a piacra, ami jelentős diszharmóniát okozott a magyar és külföldi nemesítő házak piaci helyzeteiben. A régi szisztémából átjött nemesítő intézményeink nem tudtak lépést tartani a nyugati vállalatok marketing- és piaci stratégiáival, így kevésbé vagyunk versenyképesek a globális piacon. Az úgynevezett állami növénynemesítő házak a pénzügyi erőforrások és a korszerű technológia hiánya miatt kerültek hátrányba, különösen a marketing és piacra jutás terén. Mára ezek a nemesítő házak - az átszervezés évében vagyunk - leginkább az egyetemek, különösen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) alá tartoznak.
A fő probléma az, hogy míg a nemesítés szakmai része tartotta a lépést, a piacra jutás és marketing területén jelentős diszharmónia alakult ki, emiatt pedig lemaradást szenvedtek a magyar cégek a nyugataikkal szemben.
A nemesítési programok jól működnek hazánkban, de mára növényfajonként óriási különbségek alakultak ki - vélekedett a szakértő.
A repce és a napraforgó esetén a magyar genotípusok szinte teljesen kiszorultak, ezért mondhatni, hogy a magyar fajták nemesítése e két növény tekintetében szinte teljesen megszűnt és más fajoknál is negatív tendencia látható
- közölte az Agrárszektorral Pauk János. Hozzátette: nemesítési vonalon még mindig vannak remek eredmények. A Nébih elismerései és a posztregisztrációs kísérletek adatai alapján a gabonáknál - még kukoricánál is - nem állunk olyan rosszul, mint azt a piaci helyzet mutatja. A fajták szereplése és eredménye sokkal jobb, mint a piaci helyzetük.
Melyek a magán- és „állami” növénynemesítők legnagyobb kihívásai? Miért rendkívül fontos a helyi nemesítés? Milyen fontos a technológiai fejlődések zajlanak? Erről többet az Agrárszektor teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images