Egy emberként sokkolta a dunaújvárosi vasmű dolgozóit a hír miután kiderült, az egyik utódcég ellen felszámolási eljárást kezdeményezett a tartozások miatt az ISD Power áramszolgáltató. A dolog pikantériája, hogy az ISD Power maga is felszámolás alatt áll. A Liberty szerint régóta hanyatlik az acélpiac és bizonytalan az európai acélipar helyzete, valamint ezzel összefüggésben nem sikerült új működőtőkét szereznie a magyar bankoktól sem. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte, hogy készen áll a beavatkozásra attól függően, hogy milyen forgatókönyv valósul meg a következő napokban, hetekben a cég működését illetően. Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke a HelloVidék megkeresésére elmondta az utóbbi időben ugyan nem történtek elbocsátások, viszont a munkavállalók már egy ideje nagy létszámban mondanak fel maguktól.
Egyre jobban fogy a levegő a legendás vidéki gyár, a Dunaújvárosi Vasmű körül, miután felszámolási eljárást kezdeményezett az ISD Power áramszolgáltató a Dunarolling Dunai Vasmű Kft.-vel szemben, mert utóbbi nem tudja rendezni az elmúlt egy évben felhalmozott jelentős tartozását. Mint, ahogy arról a Portfolio is beszámolt az NGM közleményben reagált a történtekre, majd egy sajtótájékoztatót is tartottak, ahol hangoztatták, hogy az új tulajdonos nem teljesítette ígéreteit, valamint kiemelték, hogy a kormány készen áll beavatkozni szinte azonnal a munkavállalók érdekében.
A kormány még 2022 decemberében kérte fel Liberty Steel Groupot, hogy lépjen be a Dunaferr vas- és acélmű irányításába, megelőzve annak összeomlását, elkerülve a működés visszafordíthatatlan károsodását, valamint egy egészségügyi és biztonsági katasztrófa bekövetkezését.
A Liberty a Dunaferr vas- és acélmű felvásárlása után bízott abban, hogy reális esélyek nyílnak a termelés felfuttatásához szükséges működőtőke megszerzésére. Annak ellenére, hogy a magyar kormány nagyon konstruktívan támogatta a folyamatot, a piac hanyatlása és az európai acélipar bizonytalansága miatt a vállalatnak nem sikerült új működőtőkét szereznie a magyar bankoktól.
Ezek a tényezők a vártnál alacsonyabb termelési volumenhez és időszakos működéshez vezettek. Mindezek ellenére a Liberty megtartotta összes munkavállalóját, és 10%-os bérfejlesztést, valamint bónuszt biztosított számukra. Ezen felül beszállítói kapcsolatokat épített ki, létrehozott egy kínai állami támogatású konzorciumot az új elektromos ívkemencék beruházásához, és külső működőtőkét szerzett a termelés újraindításához.
Egymásra mutogatnak a felek
A Liberty szerint az ISD Power által indított intézkedés vitatott, és egy olyan megállapodáson alapul, amely még a Dunaferr felvásárlása előtt jött létre. Mint írták, határozottan megvédik álláspontjukat ebben az ügyben, miközben folyamatosan egyeztet a magyar kormánnyal a kérdés gyors megoldása érdekében, hogy hosszú távon fenntartható üzleti működést biztosíthasson. Továbbra is elkötelezettek a terveik iránt, és bízunak abban, hogy sikeresen rendezni tudják az ISD Power-rel kapcsolatos vitás kérdéseket.
Amíg a bíróság nem hoz döntést, nem gondolnám, hogy bármi változás történne a munkavállalókkal kapcsolatban. Ezen felül a Nemzetgazdasági Minisztérium a munkavállalók és a Dunai Vasmű támogatásáról biztosította a szakszervezeteket
- mondta lapunk megkeresésére Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke
A Liberty 100 napos programot dolgozott ki, amelyben vállalta, hogy stabilizálja és felfuttatja a termelést. Magyar Zoltán szerint a 100 napos programot sose ismertették a szakszervezetekkel. Egyéni véleménye szerint a 100 napos program egy hangzatos szemfényvesztés volt, valós tartalommal és így szándékkal sem rendelkezett.
A vasmű dolgozói az elmúlt időszakban már többször tartottak figyelmeztető megmozdulásokat a cégnél., legutóbb augusztusban. Akkor az elmaradt bérek miatt kezdtek tüntetésbe, mivel a kifizetés nem történt meg, a törvényileg előírt múlt határidőre. Nemsokára rá a cég elkezdte kifizetni a dunaferresek elmaradt bérét, ugyanakkor a korábban beígért 150 ezer forintos bónuszt csak késve utalta át a dolgozóknak.
- hívta fel a figyelmet Magyar Zoltán, majd hozzátette, hogy látva a jelenlegi helyzetet, egyelőre nincs tervben megmozdulás, várják a fejleményeket. A szakszervezet vezetője szerint jelenleg nincsen semmi jogi lehetőségük ebben a helyzetben.
Egyik napról a másikra csúszott ki a legendás üzem lába alól a talaj
A Dunai Vasművet még 2004-ben privatizálták, az üzem a 2010-es évek közepéig látszólag gond nélkül működött, aztán 2022-re már mintegy 500 milliárd forintos, kezelhetetlen adósságállományt hozott össze az orosz-ukrán tulajdonosi kör, így hamarosan a teljes működésképtelenségbe sodorta a hatalmas üzemet.
A járványhelyzet okozott ugyan nehézségeket, de a világgazdaság újra indulása során elképesztően megugrott az acéltermékek világpiaci ára. Ebben a környezetben óriási haszonnal lehetett volna gyártani, ha a Dunaferr készen áll rá. Csakhogy a belső konfliktusok annyira meggyengítették a céget, hogy nem volt annyi forgótőkéje sem, hogy a szükséges alapanyagot beszerezze.
Emiatt viszont gyakorlatilag fél gőzzel zajlott a gyártás, egyes információk szerint 50-60 százalékos átlagos kihasználtsággal üzemeltek a kohók, de az is előfordult, hogy csak 30 százalékon működtek. Az acélárak esni kezdtek, miközben az energiáé az egekbe szökött, ami a jobb kondícióban lévő vasműveket is megviselte Európa-szerte: energiaigényes folyamat az acélgyártás.
Ez a tarthatatlan helyzet végül odáig vezetett, hogy 2023-ban felszámolás alá került az üzem. A felszámoló végül az indiai befektető kör tulajdonában lévő Liberty-csoportnak adta el a Dunaferr kohászati és fémfeldolgozó üzemrészét. Az azóta eltelt időszak nehézségei ellenére nem történtek elbocsátások, és külföldi munkavállalókat sem kívánt felvenni a cég.
A gyár leállítása egy éve kezdődött el a nagyolvasztó leállításával. 2024. július 12-én megkezdték a Kokszoló leállítását is. A feldolgozó üzemek (meleghengermű, hideghengermű, lemezalakító stb) nyáron álltak le teljesen
- emlékeztetett korábban Magyar Zoltán.
Globális szintű a probléma
A vasműben 3200-an dolgoznak, és nagy kérdés, hogy mit fog lépni a kormány annak érdekében, hogy az összesen mintegy 3 ezer alkalmazott minél kevésbé sokkszerűen kerüljön ki hosszabb távon a cégekből. Az NGM szerint globálsi problémáról van szó, mivel Európa-szerte szenvednek az acélipari vállalatok.
A válságos helyzetnek a német acélipar zászlóshajója, a Thyssenkrupp is áldozatául esett, de csődöt jelentett a Liberty Ostrava csehországi üzeme is. Az amerikai U.S. Steel is annyira meggyengült, hogy azt a japán Nippon Steel próbálja meg felvásárolni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a megoldást a zöldacél előállítása jelentené, de a Liberty kezdeményezései ezen a területen sem mutatnak eredményt, ráadásul a termelés átállítása tetemes, mintegy 200 milliárd forintos befektetést igényelne.
Egyes iparági források korábban arról szóltak, hogy a Liberty Dunaújvárosnak abból lehet érdemi bevétele, hogy a gyártás leállítása után megmaradt szén-dioxid-kvótákat értékesíti. A társaságok leadott tavalyi mérlegbeszámolóit vizsgálva kiderül, hogy valóban akad ilyen jellegű üzlet a cégeknél. A kiegészítő melléklet adatai szerint a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. esetében 51,6 milliárd forint, míg a Dunarolling Dunai Vasmű Kft.-nél 4,2 milliárd forintot ért el az az összeg.
Címlapkép: Getty Images