Itt a legújabb gazdaságélénkítő bejelentés: 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat adómentesen lehet majd felhasználni lakhatási célra. A Pénzcentrum ennek apropóján összegyűjtötte az eddig tudható legfontosabb tudnivalókat.
Az NGM által küldött közlemény szerint az önkéntes pénztári megtakarítások egy részét vagy egészét adómentesen lehet majd, kizárólag lakhatási célra, felhasználni 2025 folyamán. Ennek apropóján a Pénzcentrum 13 pontban bemutatta az eddig ismert legfontosabb részleteket a tervezet alapján. Illetve a cikk végén kitért arra is, hogy mi az, amit egyelőre még nem lehet tudni a programról (pedig jó lenne).
A 13 legfontosabb tudnivaló a nyugdíjmegtakarítások adómentes felhasználásáról
1. Mikor indul a lehetőség, meddig lehet vele élni?
A megtakarítások felhasználására az érintetteknek 2025-ben átmenetileg, egy éves időtartamban lesz lehetősége.
2. Bármilyen nyugdíjcélú megtakarítást fel lehet majd törni adómentesen?
Csak az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítást lehetne lakáscélra fordítani, egyéb nyugdíjcélú megtakarításokat (például nyugdíjbiztosítás, nyesz) a mostani tervezet szerint nem.
3. Az egészségpénztári megtakarításokat is fel lehet majd törni adómentesen a program keretében?
A mostani tervezet szerint nem.
4. Mindenkinek kötelező feltörni a nyugdíjcélú megtakarítását?
A megtakarítások lakáscélú felhasználása egy extra, opcionális lehetőség, azaz arról az érintett saját belátása szerint, szabad választása alapján dönthet, ezáltal tovább erősítve az önrendelkezés jogát.
5. Kell adózni a nyugdíjmegtakarításunk felhasználása után?
A nyugdíjpénztári megtakarítások szabályai módosulnak, így a lakáscélú felhasználás 2025-ben adómentesen vehető majd igénybe. (Kérdés azonban, hogy mi lesz az egyéb közterhekkel: most az adó mellett 13 százalékos szochót is kell fizetni, amire nem tér ki külön a tervezet.)
6. A teljes nyugdíjmegtakarítást fel kell használni?
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban összegyűlt pénz teljes összegét, tehát a saját és munkáltatói befizetésekből, valamint az ezeken elért hozamokból és állami adó-jóváírásból felhalmozódott összes megtakarítást fel lehet majd használni, részben vagy egészben.
7. Mi számít lakáscélú felhasználásnak?
A javaslat lakáscélnak tekinti a hitelintézeti törvényben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésének, illetve önrészének támogatását, valamint a Magyarország területén fekvő lakások korszerűsítésének, felújításának támogatását.
8. Bármilyen ingatlanra igénybe lehet venni a lehetőséget?
Ugyan a tervezet eddig megismert részletei konkrétan nem említik, de a szóhasználat alapján kizárólag lakóingatlanra lehet majd felhasználni.
9. Saját tulajdonú ingatlanra lehet csak felhasználni?
A lakáscélú felhasználhatóság feltétele, hogy a lakás vagy a pénztártag, vagy a házastársa, vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza. Arról viszont egyelőre nincs semmilyen információ, hogy előírás lesz-e az, hogy a tulajdonos benne lakjon az adott ingatlanban.
10. Mit jelent a „lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésének, illetve önrészének támogatása”?
A hitelintézeti törvényben meghatározott feltételek alapján, lakóingatlan vásárlása (azt nem tudni, hogy új és használt ingatlanra is) esetén önerőként (hiteligényléshez is), vagy meglévő lakáshitel előtörlesztésére (elő- vagy végtörlesztés) használható fel.
11. Konkrétan milyen lehetőségeket jelent a "lakások korszerűsítésének, felújításának támogatása"?
A hitelintézeti törvényben meghatározottak alapján a "lakások korszerűsítésének, felújításának támogatása" az alábbi lehetőségeket jelenti:
- építés,
- bővítés,
- korszerűsítés,
- felújítás
Fentiek közül az "építés", "bővítés" és a "korszerűsítés" kevésbé szorul magyarázatra, ezeknek a legtöbb esetben speciális szabályai vannak, ráadásul több közülük engedélyköteles tevékenység (amelyik nem, azt is könnyedén igazolhatja például a kivitelező vagy épp az adott közműcég).
A "felújítás" tartalma viszont mindenképp pontosításra szorul még. E tekintetben talán kapaszkodót/irányvonalat jelenthet, a 2018-ban beszántott lakás-takarékpénztáraknál alkalmazott gyakorlat, amelyek esetében a beépített bútorokra (pl. konyhabútor, gardrób), a szintén beépített gépészeti berendezésekre (pl. hűtő) is felhasználható volt a konstrukció.
12. Hogyan kell majd igazolni azt, hogy valóban felhasználták az összeget az ingatlan koreszerűsítésére, felújítására?
A lakások korszerűsítésének, felújításának támogatása a javaslat értelmében meghatározott munkálatok, anyagok és eszközök után kibocsátott számlák, illetve szerződések utólagos elszámolásával történhet.
13. Korszerűsítés, felújítás esetén mennyi ideig lehet majd benyújtani a számlákat?
Korszerűsítés, felújítás esetén a számlák akár három alkalommal is benyújthatók lesznek, így elősegítve a nagyobb összegű (és így vélhatően elhúzódó) felújításokat, korszerűsítéseket is.
Két megválaszolatlan kérdés, amire sokan választ várnak
Noha még csak társadalmi vitára bocsátották a rendeletet, így több a megválaszolatlan kérdés még a részletekkel kapcsolatban, mint a konkrétum, sok szakértőnél merült fel ugyanakkor, hogy
- lesz-e szabályozva, hogy leghamarabb mikor lehet feltörni egy megtakarítást. Mert, ha nem, sokakban felmerülhet, hogy még az idei évben indítanak egy nyugdíjmegtakarítást, amit aztán jövőre, kiegészítve a 20%-os állami támogatással egyből fel is törnek, így pedig komoly hozamra tehetnek szert rövid távon;
- benne kell-e lakni abban az ingatlanban, amire felhasználtuk a nyugdíjmegtakarítást. Mert, ha nem, akkor akár befektetési célú vásárlásra is felhasználható a nyugdíjmegtakarításunkban őrzött összeg, így maga az öngondoskodás elve nem sérül a felhasználás során, hiszen azt effektív kezelheti a saját megtakarítási portfóliója részeként.
A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható, ITT!
Címlapkép: Getty Images