Idén sem volt könnyű dolga a termelőknek a földeken Magyarországon, a munkát a kedvezőtlen időjárás különösen nehezítette. Évek óta küzdenek csapadékgondokkal, és sokan úgy tartják, hogy az öntözés lehet a kulcs ebben a kérdésben. Ugyanakkor vannak, akik szerint hasznos dolog ugyan az öntözés, de nagyon lassan térül meg, akár évtizedek is kellenek hozzá, ezért nem éri meg belevágni. De vajon melyik tábornak van igaza? Az Agrárszektor többek között ennek járt utána Szigeti Tamással, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetőjével, aki részt vesz a december az Agrárszektor Konferencián, Siófokon.
Az öntözésfejlesztés a mezőgazdasági termelés biztonságának fenntartásában, a magas hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztésében mára meghatározó jelentőségűvé vált a megváltozott klimatikus viszonyok miatt. Ennek fontosságát már nem is lehet megkérdőjelezni, ezt pedig jól alátámasztja az is, hogy egyre több gazdálkodó kezd el ezzel foglalkozni.
Az idén is nagy szükség volt az öntözött területeknek a növelésére, illetve megtartására. Azt látjuk, hogy két évvel ezelőtt, miután kitört a háború, drasztikusan megemelkedtek a víz -és energiadíjak. Ha pedig az áramdíj megemelkedik, akkor az üzemeltetési díj is ezzel párhuzamosan nő. Bár volt némi csökkenés, nem mentek vissza az árak az eredeti szintre. Hogy érzékeltessem a problémát: 80 forintról fölemelkedett 160 forintra az áram, jelenleg 140-150 forintért vesszük. Tehát megmaradtak azok a magas költségei az öntözésnek, amik sajnos egyik évről a másikra ugrásszerűen nőttek a háború kitörése után
- vélekedett Szigeti Tamás.
Segíthetnek a beruházások
Szigeti Tamás a beruházások fontosságáról is beszélt. Mint fogalmazott, 2021-ben elsőként alakult az öntözési közösségük és a három évig támogatták is őket, viszont az idei év volt az utolsó év, tehát jövőre nem fognak támogatást kapni. Az pedig problémát okoz, hogy nem jelent még meg az új pályázati kiírás, így nem tudni, hogy a már meglévő közösségek, akik már nyertek támogatást, azok újból pályázhatnak-e.
Várhatóan ősz végén jelenik meg a pályázat, amit egyébként nagyon sokan várnak. Azt ugyanis tudni kell, hogy körülbelül háromszáz 285 ilyen közösség van az országban, ami 70-75 ezer 90 ezer hektár területet fed le országos szinten. Nem kérdés, hogy érdemes foglalkozni hosszú távon a közösségekkel, és itt a hangsúly a hosszú távon van.
Idén nyáron az Agrárszektor is beszámolt arról, hogy az Agrárminisztérium több mint száz újabb gazdálkodói öntözésfejlesztési projekthez biztosít forrást. Nagy István akkor arról tájékoztatott, hogy a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztést támogató pályázati felhívásának keretében újabb 102 darab, mezőgazdasági termelők által megvalósítani kívánt projekt került támogatásra több mint 41,4 milliárd forint értékben. A támogatás révén öntözési közösségek, mezőgazdasági vállalkozások fejlesztik többek között öntözési infrastruktúrájukat és a kapcsolódó műtárgyaikat, újítják meg meglévő, korszerűtlen berendezéseiket vagy állítanak be új öntözőberendezéseket. Az agrárminiszter ismertette, hogy a felhívás keretében összesen 1181 öntözési projekt rendelkezik támogatói okirattal, valósult meg vagy és áll megvalósítás alatt, 141,6 milliárd forint összegben.
Lépeselőnyben lehet, aki ezt meg tudja lépni
A szakember kérdésükre elmondta, hogy öntözéssel a stabilitást is meg tudja teremteni egy termelő. Az időjárási körülmények miatt sok minden felborult a földeken, idén is „előre jött” az érési idő.
Úgy gondolom, hogy aki tud öntözni vagy növelni tudja az öntözött területeinek számát, nagyságát, az akár 20-30 százaléknyi terméshozam-növekedést is elérhet bizonyos növények esetében, főleg, ha szántóföldi zöldségkultúráról van szó. A kukoricánál pedig egyértelműen a létfenntartást jelenti. Enélkül drasztikusan visszaesik a termés mennyisége vagy egyszerűen kisül az egész. Ebből is látszik, nem igaz az a mondás, hogy akár évtizedek is kellenek ahhoz, hogy megtérüljön egy-egy ilyen beruházás
- fogalmazott Szigeti Tamás.
Hangsúlyozta, ott kell élni az öntözés lehetőségével, ahol csak lehet, viszont probléma, hogy Magyarországon sok helyen még ott sem öntöznek, ahol lehetőség lenne rá. A talajnál kezdődik minden, így elsőnek azt is kell megvizsgálni, az alapján döntéseket hozni. Ha rossz minőségű vagy homokos a talaj, hiába juttatnak ki rá vizet, nem igazán lesz eredménye. Ebben az esetben olyan növényt kell termeszteni, ami szárazságtűrő és megmarad a homokos talajban is. Mint megtudták, tervezés folyik már évek óta a Duna-Tisza közének a vízutánpótlásának a fejlesztése érdekében, ezek viszont nagyon hosszú távú, komoly projektek. A Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője még egy nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet:
Arra szeretnénk kérni a Minisztériumot, hogy teremtsék meg a hosszú távú gondolkodás lehetőségét, és ne csak három évig tervezzenek az öntözési közösségekkel. Mindenki érdeke, hogy ezt támogassák, hiszen így lehet felvenni a versenyt a versenytársakkal és így lehet választ adni a klímaváltozás egyik súlyos problémájára.
Címlapkép: Getty Images