Hatalmas változás jön az agráriumban: ez minden magyar gazdát érinteni fog

Egy folyamatban levő törvénymódosítás keretében, várhatóan 2025. január 1-jei hatállyal módosul majd az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amelyben újdonságként vezetik be az öntözési jog intézményét

– hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián tartott előadásában Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára. Mint mondta, ha ezidáig valaki öntözéses gazdálkodásra adta a fejét, akkor mind az engedélyezési oldal tekintetében, mind pedig a terület biztosításához szükséges magánjogi kérdések tekintetében számos kihívással nézett szembe.

Jön az öntözési jog és a dinamikus vízkészlet-gazdálkodás

Korábban ráadásul semmi garancia nem volt arra, hogy az adott földet a bérleti idő lejárta után is művelheti majd a beruházó, ami sokakat elriasztott a hosszú távon megtérülő öntözési beruházásoktól. A várható törvénymódosítás és az öntözési jog bevezetésének egyik legfőbb célja tehát az, hogy könnyítse ezeket a nehézségeket és ezáltal az adott területeken ténylegesen öntözéses gazdálkodásra kerülhessen sor.

Az öntözési jog egy olyan dologi jellegű jogosultság lesz, amely szerződéskötéssel és alapítással jön létre. Az eljáró felek egyrészt a földnek a tulajdonosa vagy ha haszonélvezettel terhelt földről van szó, akkor a haszonélvező, ha pedig állami földről van szó, akkor a vagyonkezelő, másrészt pedig az a beruházó (földműves, mezőgazdasági termelőszervezet vagy öntözési közösség) lesz, aki a beruházást fogja eszközölni. A törvény azt is felsorolja, hogy melyek azok a művelési ágak, ahol ilyen jogosultság létrehozható, ami lehet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, valamint kivett terület is

– emelte ki az államtitkár. Hozzátette: a tervezett öntözésfejlesztési beruházást a jog megalapítása után lehet majd elvégezni, a határozott időre alapítható jogosultság pedig egyrészt jogosít majd a létesítmény megvalósítására és üzemeltetésére, másrészt a terület használatára is, méghozzá a megtérülési idővel egybecsengően minimum öt, maximum húsz éves időtartamban.

Előadásában Andréka Tamás arra is kitért, hogy a jelenlegi vízkészlet-gazdálkodási rendszer statikus, azaz nincs figyelemmel a vízigények évközbeni változására, és tulajdonképpen abból a hipotézisből indul ki, hogy a víz mennyisége és a minősége egész évben állandó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki lefoglalta a kvótáját, az a továbbiakban elzárta a többieket a vízhez való hozzáféréstől, akár felhasználta a lefoglalt mennyiséget, akár nem.

A tervek szerint az új törvény – a dinamikus vízkészlet-gazdálkodásra való áttérés révén – ezt a helyzetet is feloldja majd. Az új rendszerben ugyanis az illetékes hatóság folyamatosan nyomon követheti majd a lekötött és a ténylegesen felhasznált vízmennyiség arányát, ezen információk alapján pedig újabb vízhasználók számára adhat ki vízjogi engedélyeket.

Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmeket? Mi a helyzet a hazai vízkészletekkel? Öntözés nélkül a kalocsai fűszerpaprika jövője is megpecsételődne? Erről és még több fontos részletről olvashatunk az Agrárszektor cikkében, ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images