Az év első háromnegyedében is folytatódott a lakáspiaci kilábalás, tűnik ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép friss kiadásából. A forgalom növekedése idén várhatóan kompenzálja a tavalyi visszaesést, az árak pedig 10-12 százalékkal emelkednek. Jövőre számos olyan intézkedés befolyásolja a keresletet és a kínálatot, melyek segíthetik a piac további élénkülését, s így a forgalom ismét megközelítheti a 2022-es megtorpanás előtti szintet.
A NAV által már feldolgozott január-szeptemberi lakáspiaci tranzakciók bővülő forgalom mellett az árak átlagosan évi 9,6 százalékos emelkedését mutatták. A drágulás – bár eltérő mértékben, de – minden vármegyét érintette.
A vidéki városok felzárkóznak Budapesthez
A vizsgált időszakban a vidéki átlagos lakásárak jellemzően közelebb kerültek a fővárosiakhoz. A vármegyék közül 13-ban, a székhelyeik közül pedig 10-ben haladta meg az emelkedés üteme a fővárosi 7,5 százalékot. Tíz százaléknál jobban drágult Bács-Kiskun (16%), Nógrád, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy (14%), Veszprém (13%), Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar (12%), valamint Vas (11%). Közéjük tartozik az átlagos négyzetméterár-listát Budapest (991 ezer forint) mögött vezető Somogy (764 ezer), mely ezt az előkelő helyet a Balaton-partnak köszönheti, valamint az azt záró Nógrád (203 ezer) is.
A fővárosnál dinamikusabban dráguló székhelyvárosok között ugyancsak ott találjuk a legdrágábbat (Debrecen, 752 ezer forint) de a legolcsóbbat (Salgótarján, 213 ezer) is.
Ezt a listát Szombathely vezeti 13 százalékkal, Szekszárd, Kecskemét, Salgótarján (12%), Debrecen, Székesfehérvár (11%), Nyíregyháza, Pécs (10%), valamint Kaposvár és Tatabánya (9%) előtt. A fővárosi és vidéki árak közeledését az is mutatja, hogy míg egy éve Debrecen a fővárosi kerületek közül csupán háromnál (XX., XXI., XXIII.) bizonyult drágábbnak, mostanra már hatnál (XV., XVIII., XIX., XXIII., XXI., XX.).
A második és a harmadik legdrágább vármegyeszékhely Győr (692 ezer) és Veszprém (688 ezer) ugyancsak felülmúl árban legalább két fővárosi kerületet.
Optimisták az elemzők
A bizakodást az ideinél kedvezőbb gazdasági kilátások mellett a piacot érintő beavatkozásoknak egy a korábbiaknál sokkal gazdagabb és színesebb választéka is alátámasztja. Az intézkedések egyaránt érintik a lakásvásárlást, a -bérlést, valamint az -állomány megújítását érintő szabályokat és a kereslet növelése mellett ezúttal a kínálat bővítését is ösztönzik.
2025 első felében tovább fűthetik a keresletet az inflációkövető állampapírokból felszabaduló, s befektetési célt kereső százmilliárdok. Ehhez társulhat januártól azoknak a külföldi befektetőknek a pénze, akik az uniós szabad mozgást kínáló „aranyvízumot” nagy összegű lakásvásárlással kívánják megszolgálni. További friss forrást jelenthet, hogy bizonyos keretek között az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból, a SZÉP-kártyákról, s cafeteriából is lehet majd költeni különböző lakáscélokra.
A könnyítések a fiatalokat és a felújítókat célozzák
A kedvezményes hitellehetőségek bővítése, s a felvételük könnyítése főleg a fiatalokat, az energiahatékony ingatlanok vásárlását, illetve a felújításokat kívánja kedvezményezni. Megjelennek bizonyos könnyítések a CSOK Plusz, a Falusi CSOK és a Babaváró feltételei között is. Indul továbbá tavasszal egy öt éves állami lakásépítésiprogram is, melynek keretében 200 milliárddal segítik az ingatlanalapokat új otthonok, kollégiumok és bérlakások létrehozásában.
Ezek az intézkedések pótlólagos lendületet adhatnak a piaci kilábalásnak, de az elemző ezekkel együtt sem számít a korábbi lakáspiaci boom visszatérésére. Úgy kalkulál, hogy jövőre 15-20 százalékkal bővülhet a forgalom. Ez ugyan számszerűen szerényebb az idénre várható mintegy 25 százalékos növekedésnél, de ellentétben azzal, már nem a visszaesés gyenge bázisára fog épülni. Az áraknál pedig – igazodva a várhatóan növekvő bérkiáramláshoz – könnyen 10 százalék feletti lehet a jövő évi növekedés.
Címlapkép: Getty Images