Gyuricza Csaba a sajtótájékoztatón elmondta, mindez nagyságrendileg annyi, mint tavaly, de a központ célja, hogy növelje a felderített területek nagyságát.
Hozzátette, hogy a földhivatalok ellenőrzések alapján 4070 esetben összesen 3652 hektárra rendeltek el közérdekű védekezést, amit 2136 esetben (2322 hektár) a földhasználó maga végzett el.
Magyarország még mindig a parlagfűvel legfertőzöttebb országok közé tartozik Európában, a gyomnövény elleni védekezés a mezőgazdaságban okozott károk és az egészségügyi hatások miatt is kiemelt jelentőségű.
A NAIK főigazgatója említést tett az osztrák Burgenland és Győr-Moson-Sopron megye közös, Joint Ambrosia Action elnevezésű, uniós forrásból finanszírozott parlagfűmentesítési projektjéről. Számszerűsíthető a parlagfű miatti termésmennyiség-kiesés is, ez például a kukorica és a napraforgó esetén 1,5 millió hektárt érint, 40-50 milliárd forintos gazdasági kárral.
A NAIK vezetője kiemelte, hogy ezt az agresszív gyomnövényt teljesen kiirtani nem lehet, de terjedését és magszórását a lehetőségekhez képest gátolni kell. A központ célja, hogy növelje a felderített területek nagyságát. Ehhez a helikopteres felderítés mellett drónokat is alkalmazna a jövőben, ami lényegesen olcsóbb megoldás lenne.
Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) levegőhigiénés szakértője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy idén, a parlagfűnek kedvező időjárás miatt, két héttel korábban - már júniusban - elkezdődött a szezon. A tüneteket okozó pollenszint három hónapig tartott, és augusztus elején érte el a magas, extrém magas szintet.
A szakember kitért arra, hogy az országban húsz mérőállomás működik, és a pollenregiszternek köszönhetően napi szinten lehet tájékozódni a terhelés mértékéről. Elmondta azt is, hogy Magyarországon egymillióan szenvednek a parlagfűpollen által okozott allergiától, és egy felmérés szerint kilencven százalékuk napi szinten tájékozódik az erre létrehozott információs oldalakról.