A lap szerint kutatások a már korábban is elkezdatásődtek, de eddig nem hoztak sikert. Jelenleg nagy volumenű, átfogó vizsgálatokat indított a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a legnagyobb hazai hajszi-forgalmazó termelői-értékesítő szervezettel, a Gyümölcsért Kft.-val. A kutatás az MZA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Szent István Egyetem Kertészettudomáyi Karának a partnerségét is élvezi.
A szakemberek szerint annyira égető a probléma a kajszibarack esetében, hogy minél hamarabb megoldást kell találni ezekre. A fapusztulás okán először 2012-ben szerveztek tanácskozást Boldogkőváralján, akkor azonosították, hogy a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegsége lehet a felelős a pusztulásért, de a korábban megállapított gutaütés kórokozóegyüttesére már odafigyelnek a növényvédelem sorn a termesztők.
A Ceglédi Kutatóállomáson mintegy másfél hektáron próbálják megtalálni nemesítéssel a legstrapabíróbb fajokat, a területre különféle típusú kajszibarackfákat ültettek 7 alany és 16 nemes kombinációból, valaint éveken át fogják vizsgálni a fajok ellenálló-képességét.
A betegségek terjedésének és súlyosságának földmérésére a termesztőknél minden évben adatot gyűjtenek a fáj koráról, fajtájáról, alanyáról, műveléséről, az alkalmazott növényvédelemről és a fapusztulás mértékéről. Ezek az adatok támpontot adhatnak a fajok ellenálló képességének mérésére. A termesztők számos esetben tapasztalták, hogy sokszor az egymás melletti fák pusztultak ki, ezért a gyökérátviteli lehetőségeket is vizsgálják.
A lap szerint a magyar kajszik külföldön is elismertek, mivel a jó minőségű a beltartalmuk, lekvár- és párlatfőzésre nagy a kereslet irántuk.