A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése - nyilatkozta az államtitkár.
A 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újra indult – mondta Rácz András.
2012-ben az Európai Unió által is támogatott Helicon Life+ program keretében sikerült megkezdeni az első méregkereső kutya kiképzését és így később 450 madármérgezéses eset vált ismerté, amelynek nagy része védett fajokat érintett.
A 2012-es projekt után tavaly megindult a program folytatása PannonEagle LIFE néven és tovább bővült a résztvevők köre a környező országokkal. Ausztria, Szerbia, Csehország és Szlovákia szakemberei a magyar szakemberekkel közösen tovább tudnak dolgozni a parlagi sasok megőrzéséért és a ragadozómérgezések visszaszorításáért – mondta el az államtitkár. A madármérgezések egyszerre több bűncselekményt is magukba foglalnak, így például az orvvadászatot, az állatkínzást és a méreggel való visszaélést, ezért fontos a rendőrségnek az ilyen esetek visszaszorítása, megelőzése – nyilatkozta Balogh János országos rendőr-főkapitány.
A projektek előtt nem sikerült bíróság elé vinni, sőt sokszor még felderíteni sem a hasonló ügyeket, de 2016 végére már több felderítés is a bíróság elé került és született felfüggesztett börtönbüntetés is – mondta el Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A sajtótájékoztató végén a kiképzett speciális keresőkutyák és vezetőik keresőgyakorlati szituációt mutattak be.