A portál szerint évtizedek óta gondot jelentett az, hogy a Szeged-Gyálarét holtágába folyt az alföldi város és élelmiszer-feldolgozók szennyvize, de a helyiek elmesélése szerint a régi termelőszövetkezet egy galvánüzemet is működtetet a bűzös, iszapos parton. Az évtizedeken át szennyező forrásokat már rég bezárták, jelenleg csak egy mezőgazdasági üzem használt termálvize folyik a mederbe.
Ennek ellenére a nyári forróságban a holtág rettentő bűzös szagot áraszt, de nem ez a legnagyobb probléma. Évekkel ezelőtt felütötte a fejét a probléma, hogy az itt fejlődött és kikelt szúnyogok és rovarok szívférgességet okozó vírust terjesztenek. Ez többségében a kutyákat veszélyeztette, volt olyan eb, aki bele is pusztult a betegségbe.
Több évig tervezték a terület rehabilitációját, készültek felmérések is de nem történt egyéb előrelépés a probléma megoldásában. Tavaly novemberben egy lakossági fórumot hívtak össze, amelyen részt vettek a helyi politikusok, a vízügyi igazgatóság vezetője és a város polgármestere is. Ekkor közölték a lakossággal, hogy sokkal nagyobb problémával állnak szemben, mint azt gondolták. A korábban még csak vízügyi projekt besorolást megváltoztatták, ezt követően kármentesítés néven kétszer annyi pénzt kap, mint amennyit arra korábban terveztek elkölteni. Jelenleg négy és félmilliárd forintot tudnak a rehabilitációra felhasználni.
Azóta viszont ismét csend és munkának nyoma sincs. A város lakói csak a korábbi helyzetet ismertető tanulményt ismerik és a korábbi mérések eredményeit, amely nem kecsegtetett túl sok jóval. A tervezetben az szerepelt, hogy a lakóházaik közelében tervezik a Dög-Tiszából kitermelt iszapot gyűjteni, kezelni. A lakosok most aláírásokat gyűjtenek, hogy megelőzzék, amitől tartanak: azt, hogy az egyik fertőző góctól megszabaduljanak, de máris nyakukba kapjanak egy másik, veszélyes hulladékot is kezelő komplexumot.
A portál megkereste az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot, ami egy konzorciumban nyerte a milliárdokat a rehabilitációra. A kérdésükre azt a választ kapták, hogy most újabb, előzőtől eltérő vizsgálatok tartanak. Az így kapott eredmények után tudják majd megmondani, hogy milyen technológiát kell alkalmazni.
„A területen előkezelés nélkül szennyezett, illetve a vonatkozó jogszabály és a hatóságok által megállapított, határértékeknek nem megfelelő iszap végleges elhelyezésére nem kerül sor”
– fejtette ki az igazgatóság.