A magyar kertészeti ágazatban nagyon komoly fejlődési lehetőség rejlik, teljesítőképességének évek óta csak a 30-40 százalékát éri el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szakmai szervezetek nagy erőkkel dolgoznak a fejlődést hátráltató tényezők kezelésén. Kiemelten segítik az öntözésfejlesztést is, ami javít az ágazat versenyképességén.
A kamara az elmúlt időszakban górcső alá vette a működési és adózási rendszert, feltárta annak hátulütőit, ennek nyomán kidolgozott egy javaslatot, ami többek közt a „családi mezőgazdasági vállalkozás” működési forma bevezetését tartalmazza. Támogatják, hogy hosszabb távon csökkenjen a kertészeti termékek áfája, ami lendületet adhatna az ágazatnak. Minden lehetséges eszközzel elő akarják segíteni az ágazat szereplői technológiai és technikai lemaradásának leküzdését, a precíziós gazdálkodás által nyújtott lehetőségek megismerését, elterjedését, ami a fokozott munkaerőhiányban is előremutató segítség lehet, ahogy a mezőgazdasági közmunkaprogramok ésszerűbb mederbe terelése is.
A kamara mindemellett közreműködik abban, hogy a Vidékfejlesztési Program és a 2020 utáni Közös Agrárpolitika hatékonyan támogassa a kertészeti fejlesztéseket, az üzemfejlesztésekhez minél több forrás legyen elérhető. Ugyanakkor szükséges az öntözés fejlesztése, ami terén nagyon jelentős lépések történnek, és komoly kormányzati figyelmet és forrásokat kap.
Érdemes lenne a kertészeti tevékenységre igénybe vett mintegy 300 ezer hektár terület gyakorlatilag egészének öntözését megoldani, hogy versenyképes legyen az ágazat.
Emellett nagyon fontos a növényvédelmi szerek engedélyezésének rugalmasabbá, gyorsabbá tétele, mivel egy-egy újabb kártevő megjelenése hatalmas károkat okozhat.
A zöldség-gyümölcs ágazatban komoly jelentősége van annak, hogy a termelői szerveződések sikeressé váljanak, és megteremtsék a termelői tulajdonban lévő feldolgozói kapacitásokat. A dísznövény ágazatban hangsúlyos feladat az elindított zöldfelület-gazdálkodási program továbbvitele.
A gyógynövény ágazatban elsődleges cél a termesztett gyógynövények arányának növelése a gyűjtöttekhez képest, akár például a kieső szabolcsi dohánytermesztés helyett is.
A hazai gyógynövény stratégia elkészítése megtörtént, valamint fejlesztési program is készült.
A szőlőtermesztésben növelni kell a kiváló minőségű magyar csemegeszőlő mennyiségét. A szaporítóanyag-felügyelet rendbetétele folyamatban van, ebben a kamara vezető szerepet kíván vállalni. A biomassza alapú gazdaság fontos része a magyar mezőgazdaságnak, elkezdődött a hazai biomassza-vagyon felmérése, ami alapul szolgálhat a – nyugati országokhoz képest lemaradásban lévő, de jelentős potenciállal rendelkező – terület erősítéséhez.
Címlapkép: Getty Images