Többször is írtunk arról, hogy a klímaváltozás hatásai már most mennyire jól érzékelhetőek - nemcsak mi, emberek tapasztaljuk a bőrünkön nap mint nap, de a természetben is nagy változások mennek végbe. Az enyhe tél miatt több csonthéjas termésű gyümölcsfa kezdett el rügyezni, például a mandula, az őszibarack és a kajszibarack. Ez a növénytermesztésben veszélyhelyzetet jelent, mert egy nagyobb fagy károsíthatja a rügyeket, és jelentős terméskiesést okozhat. A melegebb tél azért sem tesz jót a növényeknek, mert a kórokozók és kártevők gond nélkül átvészelik ezt az időszakot, kevésbé ritkul meg az állományuk, sőt a délről betelepülő fajok is itt maradhatnak.
Nem árt szoktatni magunkat a gyakran szélsőséges időjárás, a kedvezőtlen klíma, a kevesebb és ezért drágábban árult termés gondolatához, sőt tényéhez. A KSH adatai szerint
a tavalyi árakhoz képest az almához majdnem harmadával, a narancshoz és a banánhoz pedig ötödével magasabb áron juthatunk hozzá.
Aki megteheti és van kertje, művelésre alkalmas földterülete, gyakran gyümölcsfát is gondoz. A hatalmas lombú cseresznye-, a zamatos termését kínáló alma- vagy körtefa sokak számára a családi legendárium része, de persze ahhoz, hogy hosszú ideig egészséges maradjon és jól teremjen, rengeteg odafigyelésre, gondoskodásra van szükség. Ebben a cikkünkben annak jártunk utána, milyen áron kaphatunk most kertészetekben, áruházakban gyümölcsfa csemetét, a következőkben pedig azt járjuk körbe, miért jó választás úgynevezett szabadgyökerű facsemetét venni, ha faültetésben gondolkozunk.
A köztudat úgy tartja, hogy elsősorban a tavaszi, melegebb időszak alkalmas a palántázásra, a növények kiültetésére. Lombhullató gyümölcsfák esetében ugyanakkor megéri kicsit előbbre tervezni a kezdést. Tél közepe, vége tájékán a facsemeték még alvó, nyugalmi állapotban vannak, nincs szükségük talajra vagy cserépre, olvadáskor azonban a lehető leggyorsabban kell kiültetni őket, tanácsolja a Modern Farmer.
Lássuk, mik lehetnek az előnyei, ha ilyen fát veszünk, és kora tavaszra időzítjük az ültetést!
Kevesebb stressz
Az ültetés alapvetően stresszt jelent a növényeknek, hiszen megzavarják őket, gyökereik külső beavatkozásnak vannak kitéve. Nem is képesek azonnal vizet vagy tápanyagokat felszívni, ami kertészeti szakkifejezéssel élve transzplantációs sokkhoz vezet. Minél melegebb az idő, annál rosszabb ez a sokkhatás, ám ha akkor végezzük az ültetést, amikor a növény még teljesen alvó állapotban van, kiküszöbölhetjük.
Gyorsabban fejlődik
A gyümölcsfák gyakran lassan nőnek, évekbe telik, hogy teremjenek. Ha azonban nyugalmi időszakukban ültetjük el őket, növekedésre kész csemeteként élednek újra. Ellenben ha tavasszal vagy nyáron ültetünk, jellemzően erőtlenek lesznek az első szezonban, úgyhogy több időre van szükség, hogy élvezhessük a zamatos termést.
Könnyebb elültetni
Ha cserépből ültetünk ki egy fát, érdemes akkora lyukat ásni, ami többszöröse a gyökérzetnek. Ez azért kell, hogy az összetekeredett, a cserép formáját előzetesen fölvett gyökerek könnyedén szétterülhessenek a talajban. A szabadgyökerű fák esetében azonban elegendő akkora lyuk, amekkora a gyökérzet, és inkább szélesebbnek, mint mélyebbnek kell lennie a gödörnek.
Olcsóbb
A szabadgyökerű fák ára jóval kedvezőbb, mint az ültetve kapható fáké, hiszen a cserép és a föld is pénzbe kerül. A fő ok azonban, hogy a kertészeteknek kevesebb ideig kell nevelniük őket, és nagyobb tömegben lehet velük dolgozni.