Ahogy a portál írja, ebben az évben is problémát jelent az algaburjánzás a Balatonon. A szakemberek szerint a tó vízminősége aggodalomra ad okot, de egyelőre korlátozásokat eddig nem kellett bevezetni. Mint mondják, a problémát a kékalgák, más néven cianobaktériumok túlzott elszaporodása okozza, és koránt sem merül ki abban, hogy a víz felszínén lebegő telepeik rontják a fürdőzés élményét.
A szakértők azért aggódnak, mert ezen élőlények anyagcsereterméke ugyanis olyan toxikus anyagokat tartalmaz, amelyek bőr- és szemgyulladást, lenyelve gyerekeknél hányást és hasmenést okozhatnak. Sőt, az ivóvízből is nagyon nehéz kiszűrni.
Hogy miért történik ez? A kutatók még keresik az okokat. Az eddigi információk alapján valószínű, hogy a háttérben nyilvánvalóan a tápanyagkoncentráció megnövekedése áll. A szakemberek szerint külső terhelés nem érte a tavat, a foszforvegyületek belső forrásból származhatnak. A korábban bemosódott anyag jó része ugyanis az üledékben ártalmatlanul „pihent” egészen addig, míg valami meg nem változtatja a víz és az üledék fizikai, kémiai kölcsönhatásait.
Amíg a tudósok ennek megfejtésén dolgoznak, a hatóságok is meghozták a szükséges intézkedéseket. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el, és július 23-án megkezdte a meder kotrását
- írta meg a portál.
A csaknem egy hónapja folyó munkát lepelkotrásnak nevezik, célja pedig, hogy a nitrogént és foszfort tartalmazó üledékréteg kiemelésével csökkentsék az algák számára rendelkezésre álló tápanyagot, így gátolva a szaporodásukat. Logikusan minél több tápanyagot vesznek ki a tóból (iszappal együtt), úgy csökken az algavirágzás esélye. Maga a lepelkotrás az az üledék felső 20-30 centiméteres rétegének, az úgynevezett finomfrakciójú lebegő üledék eltávolítását jelenti egy „porszívó” jellegű szívófejjel. Emellett mélykotrást is alkalmaznak, ezzel a mederfenéken úgynevezett iszapcsapdákat alakítanak ki: 1,5-2 méter mély „gödröket”, amelyekben a lebegő iszap koncentrálódik, és nem tud tovább vándorolni a fenéken. Maga a munka speciális, kotrófejjel ellátott úszó munkagépekkel történik, úgynevezett hidromechanizációs technológiával, azaz a kikotort iszap – vízzel keveredve – csővezetéken keresztül jut el az iszaplerakó helyre. Jelenleg két kotróhajó dolgozik, napi kapacitásuk 400 és 800 köbméter, egy nap alatt tehát 1000-1200 m3-nyi iszapot képesek eltávolítani
– számolt be róla az OVF.
Címlapkép: Getty Images