A koronavírus-járvány nem kerülte el a kertészeteket, áruházak sem. Arra a kérdésre, hogy idén mire számíthatunk a fenyőfák árait tekintve a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete adott közelménye ad választ. Mint írják, bíznak abban, hogy a koronavírus-járvány nem befolyásolja majd a vásárlási kedvet, és zavartalanul folyhat az árusítás is, hiszen évente 2-2,5 millió fát adnak el karácsonyra Magyarországon
Csak kis mértékben emelkedhet idén a belföldön termesztett, karácsonyi fenyő ára, ugyanakkor a legnépszerűbb fajta, az import nordmann fenyő az árfolyamváltozás miatt 10-15 százalékkal is drágulhat
- közölte a szervezet.
Hozzátették, várhatóan a lucfenyő méterenként 3000 forintba, az ezüstfenyő 4000-5000 forintba, a nordmann pedig 6000 forintba kerül majd, de sok helyen darabárat határoznak meg az eladók.
Az értékesítés nagyrészt faiskolai árudákban, közterületeken és online történik. A mini fenyőket virágboltok, bevásárló központok, barkácsáruházak árulják, főleg a cukorsüveg fenyőt díszítik fel.
Nincs ünnep fenyő nélkül
Rengeteg hagyomány kapcsolódik a karácsonyhoz, többek közt a karácsonyfa állítás. Nem is gondolnánk mennyi jelentéssel bír az ünnepi fa, és hogy mennyi mítosz, történet kapcsolódik hozzá. A legtöbb kultúrában találhatók feljegyzések a karácsonyfárók, valamint arról is, milyen jelentést hordozott az az adott nép számára. Most visszatekerjük az idő kerekét és megnézzük, hogyan vélekednek az ünnep fájáról a világban, illetve, hogy itthon, mióta számít hagyománynak a karácsonyfadíszítés.
Pörgessük vissza az idő kerekét
A karácsonyfa előtt a pogány hagyományok szerint a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése volt a szokás. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. A fa mint világtengely a mitikus világképek egyik leggyakoribb motívuma. Az elnevezése: világfa, kozmikus fa.
Az éjszaka is világító mennyei életfa és az erre utaló, gyertyákkal díszített fák az újjászületés szimbólumai. Ezzel a jelentéssel ruházták fel például a görögök Dionüszosz fenyőjét, a germánok Ódin fáját, a buddhisták a halottak ünnepének fáját, a keresztények a karácsonyfát. A katolikus hagyományban a kivirágzó keresztfa életfaként jelenik meg, s Krisztus örök életet hozó, megváltó tettét szimbolizálja
A történelmi feljegyzések szerint, hazánkban a XIX. század első felében jelent meg az ünnepi fenyő, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben.
Az ünnep és a karácsonyfaállítás magyarországi elterjedésének emlékét őrizte meg egy 1842. december 24-én íródott naplórészlet is. Az írásos emlék szerint, a bejegyzés szerzője Szekrényessy Józsefné Slachta Etelka (1821–1876). Az utókor számára fentmaradt karácsonyi bejegyzése viszont kifejezetten az ünnepről, ajándékozásról és a karácsony megéléséről szól.
Karácsonyfa az irodalomban
A karácsonyfa első említése a magyar irodalomban 1835-re tehető. Báró Eötvös József Ercsiben írt irodalmi tanulmányában a XIV. Lajos-kori francia irodalomról azt írta, hogy az nem erős tölgyhöz, hanem
“inkább ama fácskához hasonlatos, melyre karácsonykor gyermekeknek ajándékokat aggatnak”.
Egy kilenc évvel későbbi, Petőfi Sándor, Csapó Etelka, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Erdélyi János, Kuthy Lajos és Kazinczy Gábor társaságában töltött karácsony estéről említette a karácsonyfát a vendéglátó háziasszony, Vachott Sándorné, Csapó Mária Rajzok a múltból című emlékirataiban.
“…kénytelen valék a társaságot egy időre elhagyni, részint mivel az esteli feladását kellene sürgetnem, részint, hogy szép ünnepélyesen bemutassam az est fénypontját a karácsonyfát… A karácsonyfa bemutatása az estelizést megelőzve történt; – nagy éljenzések fogadták a fát, melyen a gyertyácskáktól megvilágítva, minden jelenlévő számára tündöklött egy-egy parányi ajándék. Kugler cukrász gyártmányai…”
Első szépirodalmi említésével Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi elbeszélésében találkozunk 1854-ben a Vasárnapi Ujság hasábjain:
“Annyi ablak ki volt világítva az utcákon, fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus…”
Hol terem a magyar fenyő?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében, Zala megyében elkezdődött a karácsonyi fenyők vágása. Magyarországon mintegy 3000 hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyékben. A fenyőfatermesztésről híres a dél-zalai Nemespátró. Ugyanez a helyzet Surd községgel is. A hazai karácsonyfák nagy része erről a két településről származik.
Meglepetés a karácsonyfában
Semmi sem fogható ahhoz, amikor az ember megérzi a friss, fenyőfaillatot a lakásban. Persze, mielőtt nekilátunk a dekoráláshoz, legtöbbször pár napot még áll a karácsonyfa „becsomagolva”, ahogy elhoztuk az áruházból vagy fenyőárustól. Teljesen mindegy, hogy az erkélyen, garázsban, teraszon vészeli át ezt az időt a fa, míg a szobába kerül, van néhány lépés, amit érdemes végigzongorázni, nehogy kellemetlen meglepetés érjen minket karácsony estéjén!
Hogy mire gondolunk meglepetés alatt? Mivel a kivágott fák raktárakban, udvarokon, kertészetekben pihennek a kivágás után, így a növényen élő kártevők, rágcsálók és bogarak nem biztos, hogy azonnal eliszkoltak az ágak, kérgek közül. Amikor megvásároljuk a karácsonyfának szánt növényt, legtöbbször elvarázsolódva nézegetjük, csodálgatjuk, és megfeledkezünk arról, hogy a tűlevelek között akár kellemetlen vendégek is megbújhatnak.
A fenyőben megbújó állatok a következők lehetnek:
- pókok
- atkák
- levéltetvek
- pajzstetvek
- szúbogarak
- darazsak
Ha nem díszítés közben akarunk meglepődni és nem akarjuk kidobni a feldíszített fát, érdemes néhány dolgot még az udvaron elvégezni, mielőtt a fa, bekerül a lakásba:
- Miután megvásároltuk a fenyőt, hagyjuk kint a teraszon, udvaron, kertben legalább 24 órára. Ezzel barátságos módon megadtuk a lehetőséget a fán fészkelő kártevőknek, hogy elhagyják eddigi szálláshelyüket.
- Ha azt vesszük észre, hogy néhány bogár jelen van, érdemes megrázogatni a fát. Ha ezzel sem tudtunk megszabadulni a bogaraktól, akkor fújjuk be valamilyen rovarírtó permettel. Fontos, ha ilyen terméket használunk, még egy napot legalább kint kell hagyni a fát a szabad levegőn, hogy minden illatanyag, ami esetleg irritációt okozna, elillanjon.
- Sokan esküdnek arra is, hogy érdemes átporszívózni a fát. Elsőre furcsán hangzik, de nem kell félni, a fa ilyenkor erősen tarjta még leveleit, nem tudunk kárt tenni benne. Ha odaférünk az ágakhoz, tövekhez, ezt is ki lehet próbálni.
- Ha semmi nem használ még mindig megpróbálkozhatunk házi készítésű szerekkel kezelni a fát, de fontos itt is hangsúlyozni, ha ilyesmivel permetezzük át a fát, legalább egy napot hagyjuk a szabad levegőn, hogy az illatanyagok elpárologjanak.
Címlapkép: Getty Images