- Zseniálisan helyettesíti ez a falu a zöldhulladék-égetést: mindenki példát vehetne róluk
- Az egész országban betiltják az égetést: mit lehet kezdeni az avarral, zöldhulladékkal?
- Döntött a Parlament: betiltották az avarégetést egész Magyarországon
- Végleg betiltották az avarégetést: ezzel a 4 módszerrel szabadulhatsz meg a kerti hulladéktól
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a parlament által még nyáron elfogadott módosítás értelmében 2021. január elsejétől kezdődően országszerte tilos az avarégetés és a kerti hulladék égetése. A döntéssel azt a rendelkezést törölték el, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést. Ennek célja az indoklás szerint a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme, a levegő nem megfelelő minősége miatt ugyanis uniós kötelezettségi eljárás indult Magyarország ellen.
December 2-án azonban megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, ami teljesen felülírja a fél éve elfogadott módosítást és az azzal járó országos tilalmat. A rendelet a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szól, tartalma alapján veszélyhelyzet megszűnéséig (vagyis jelen állás szerint február 8-ig) továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”.
Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, addig továbbra is az önkormányzatokra lesz bízva, engedélyezik-e az avar- és zöldhulladék-égetést, és ha igen, milyen feltételekkel.
A rendelettel kapcsolatban megkérdeztük a Levegő Munkacsoport munkatársát, Bendik Gábor környezetvédelmi szakjogászt, aki a HelloVidéknek azt mondta: a visszalépéssel nem értenek egyet, nehéz látni mögötte a szakmai indokokat. Emiatt írtak is egy tájékoztatást kérő levelet Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, válasz egyelőre nem érkezett.
Levegőminőségi vagy akár hulladékgazdálkodási szempontból semmi nem indokolja a rendelkezést, sőt, éppen az ellentétére lenne szükség. Egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a koronavírus-járvány terjedése, a tünetek súlyosbodása, a halálozási arány összefüggésben áll a légszennyezettséggel. Ennek több hatásmechanizmusa van, de röviden összefoglalva: a szennyezett levegőben található apró részecskéken is utazik a vírus, ráadásul a légúti megbetegedéseket eleve súlyosbítja, akár elő is idézheti a légszennyezettség. Éppen hogy a levegőminőség javítása érdekében kellene akár rendkívüli, akár hosszú távú intézkedéseket tenni azért, hogy a járványt visszaszorítsuk, nem pedig visszavonni az országos tilalmat.
A szakember azt is hozzátette, hogy a januári időszakban nem is igazán keletkezik olyan mennyiségű kerti hulladék, mint ami a tavaszra vagy az őszre jellemző. „Az sem lehet indok, hogy ne lenne alternatíva a zöldhulladék-égetésre, hiszen eleve egy megfelelő felkészülési idő állt a lakosság és az önkormányzatok rendelkezésére a kerti hulladékok környezetbarát kezelési módszereinek kidolgozására. Ahol még így sem működik gördülékenyen a zöldhulladék elszállítása, kezelése, ott a helyi komposztálás lehetőségével is lehet élni.”
Az avar- és zöldhulladék-égetés egyébként számos településen már eddig is tiltott volt, jellemzően a kisebb önkormányzatok foglalkoztak kevésbé a jelenséggel.
Az országos tilalom bevezetésével kapcsolatban Bendik Gábor azt mondta: nem gondolja, hogy ez különösebb problémát okoz, illetve a Levegő Munkacsoporthoz sem érkezett eddig olyan jelzés, amiből az derülne ki, hogy bárhol akadályba ütközik az átállás.
A hulladék megfelelő kezelését az önkormányzatok különösebb segítsége nélkül is meg lehet oldani, vidéken, kisebb településeken főleg, itt ugyanis bőven rendelkezésre áll az a hely a kertekben, ahol az ott termelődött zöldhulladékot komposztálni lehetne. Egy ugyanakkora helyen, ahol el lehet égetni egy kupac avart, komposztálni is lehet ugyanazt a mennyiséget. Nyilván ez egy lassabb folyamat és több odafigyelést is igényel, de az előnyei is bőven megvannak: a biológiai körforgásból nem vonjuk ki a tápanyagot, ami által a talajerő-utánpótlást is valamelyest biztosítjuk. A kártevők (aktuálisan most például a dióburok-fúrólégy) megsemmisítésére sem az égetés jelenti a megoldást, hanem a megfelelő növényvédelem
- összegezte a HelloVidéknek.
Címlapkép: Getty Images